Alapjaiban szabná át az oktatást Lannert Judit: változhat a gimnáziumi rendszer és a pedagógusok értékelése is

A 25 év alatti fiatalokból álló Balzac YouTube csatornának adott interjúban a miniszter kiemelte, hogy a kompetenciamérések adatai egyáltalán nem igazolják, hogy a diákok jobban fejlődnének a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokban, mint a hagyományos általános iskolákban. Meglátása szerint a tanulók csupán azért indulnak magasabb szintről, mert már eleve átestek egy szelekción, de a fejlődési tempójuk megegyezik a többiekével.

Úgy véli, ez a rendszer leginkább arra szolgál, hogy az elit biztosítsa saját társadalmi pozícióját. A kérdést társadalompolitikai ügynek tekinti, amelyet a jövőben részletesen megvizsgálnak, ehhez pedig széles körű társadalmi egyeztetést szorgalmaz, amelybe kifejezetten bevonná a fiatalokat is. Hozzátette, hogy a demográfiai folyamatok miatt a jelenlegi felvételi rendszer egyre céltalanabbá válik, hiszen az intézmények szinte lasszóval fogják a diákokat, így a hat- és nyolcosztályos felvételinek már koránt sincs akkora tétje.

EZ IS ÉRDEKELHET

Örökre vége lehet a 8 általánosos sulirendszernek itthon: mindenki jól járna – mégis mire várnak?

Az iskola ma nem képes felkészíteni a diákokat arra, hogy feltalálók, vállalkozók vagy akár csak tudatos állampolgárok legyenek, mert kizárólag munkaerőként tekint rájuk.

Az egykor gyermekotthoni nevelőtanárként is dolgozó tárcavezető kitért az oktatás egyéb kihívásaira is. A szabad iskolaválasztás kapcsán hangsúlyozta, hogy a végső cél az, hogy minden intézmény egyformán jó színvonalú legyen. Egy ideális rendszer szerinte nagyobb szabadságot és több bátorítást nyújt a diákoknak, engedi őket kérdezni és hibázni, emellett több időt hagy a saját érdeklődési körük kibontakoztatására, amitől a gyerekek vidámabbá és felszabadultabbá válhatnak.  Az érettségit ugyan nem törölné el, de a 21. század követelményeihez igazítaná.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (KEKVA) kapcsolatban kifejtette, hogy maga a forma nem elvetendő, de a múltban a közpénzeket nem a megfelelő célokra használták fel. Az egyetemek számára az oktatókkal és a hallgatókkal közösen egy átlátható, jól működő struktúrát, a mérőszámok felülvizsgálatát és egy egységes felsőoktatás-politikát kívánnak kialakítani.

A miniszter a héten egy másik kiemelten fontos döntést is bejelentett, miszerint megkezdik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének átfogó felülvizsgálatát mind a köznevelésben, mind a szakképzésben. Ez a rendszer régóta viták tárgya, mivel a rengeteg adminisztráció jelentős energiát von el az iskoláktól, miközben nem nyújt valódi szakmai visszajelzést a tanároknak.

Ennek enyhítésére az idei tanévben felfüggesztik a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ez a lépés nem érinti hátrányosan a pedagógusokat, a már megállapított illetmények megmaradnak. A döntés célja kizárólag az, hogy megkönnyítsék a tanárok mindennapjait, és mentesítsék őket a felesleges adminisztratív terhektől.

Nyitóképen Lannert Judit. Fotó: MTI/Soós Lajos