Tényleg azt hiszik, ezt el lehet tussolni? Szép csendben megugrott a munkanélküliség Magyarországon

Miközben a magyar gazdaság stagnálás közeli állapotban van, a hivatalos munkanélküliségi ráta 2024 eleje óta mindössze 4-4,5% között ingadozik. Ez a látszólagos ellentmondás számos kérdést vet fel a munkaerőpiac valós helyzetével kapcsolatban. A Portfolio által most megszerzett önbesorolásos munkanélküliségi adatok azonban egészen más képet festenek.

Ezek szerint 2025 elején közel 400 ezren tekintették magukat munkanélkülinek, ami nagyjából 8%-os rátának felel meg - szemben a hivatalos 4-4,5%-kal.

Az önbesorolásos és a hivatalos munkanélküliségi adatok közötti jelentős eltérés hátterében a mérési módszertan különbsége áll. A KSH által alkalmazott nemzetközi módszertan szerint csak az számít munkanélkülinek, akinek nincs munkája, az elmúlt négy hétben aktívan keresett állást, és két héten belül munkába tudna állni. Ezzel szemben az önbesorolásos adat egyszerűen azt mutatja, hogy a megkérdezett személy munkanélkülinek tartja-e magát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Dráma a magyar munkahelyeken: hiába a támogatások - jön a nagy összeomlás?

Bár a munkanélküliségi ráta 2025 áprilisában 4,4%-on állt, a legfrissebb KSH-adatok szerint a magyar munkaerőpiac valójában szerkezeti gyengeségekkel küzd.

Figyelemreméltó, hogy az önbesorolásos munkanélküliek száma 2025 elején olyan magasra emelkedett, mint a Covid-lezárások idején. A tavaly őszi 330 ezer körüli szintről közel 400 ezerre ugrott, bár a tavaszi hónapokban már csökkenő tendenciát mutat.

A jelenség nem magyarázható a Covid-időszakban tapasztalt inaktivitás növekedésével, mivel a munkaerő-tartalék létszáma gyakorlatilag változatlan maradt az elmúlt félévben. Valószínűbb magyarázat, hogy a recesszióközeli gazdasági helyzetben a vállalatok csökkentették a munkaórákat vagy leépítéseket hajtottak végre.

Az önbesorolásos munkanélküliség megugrása részben magyarázatot adhat a gazdasági teljesítmény elmaradására is. Aki munkanélkülinek tekinti magát - például felmondási idejét tölti -, jelentősen visszafogja fogyasztását. Emellett a lakosság munkanélküliségtől való félelme is tartós kereslethiányt eredményezhet.

Pozitív fejlemény, hogy a tavaszi hónapokban már csökkenni kezdett az önbesorolásos munkanélküliek száma, miközben a gazdaság lassú kilábalása is megindulhatott. A kilátások azonban továbbra is bizonytalanok: az ipar teljesítménye gyenge, a lakossági fogyasztás visszafogott, miközben az építőipar már növekedési pályára állt.