Tovább csökkent a foglalkoztatás itthon: a hurrikánszerű kirúgások nem segítették a munkaerőpiacot

A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat: 2025 májusában a következő három hónapban a létszám bővítésére készülő cégek aránya 9% volt, míg 12%-a csökkenteni szeretné az állományt. A kereskedelemben és az építőiparban a létszámcsökkentésre készülők vannak határozott többségben a bővíteni szándékozókkal szemben, az iparban ez a két arány nagyjából megegyezik, míg az üzleti szolgáltatások terén a várakozások alapján létszámbővítés lesz.

Új munkahelyek elsősorban a magánszektorban jönnek létre – például a logisztikában, az üzleti szolgáltatásokban, a turizmusban és az újonnan induló ipari beruházásoknál várható létszámbővítés. Elbocsátások inkább az állami szférában vagy a hagyományos ipar bizonyos területein fordulnak elő. Ugyanakkor néhány ágazatban (pl. a feldolgozóiparban) kezd kirajzolódni egy olyan trend is, hogy a nyugdíj, vagy munkahelyváltás miatt kilépő munkavállalók helyét egyre kevésbé töltik be.

Emellett a munkaerőhiány minden harmadik szolgáltató, minden negyedik építőipari és minden ötödik iparvállalatnak okoz lényeges gondokat. A mérnöki, informatikai, egészségügyi és egyéb magas szaktudást igénylő pozíciókra sok cég nehezen talál megfelelő embert. A fizikai szakmák közül is több hiányszakma van (pl. építőipari szakmunkások, gépkezelők, sofőrök), valamint a vendéglátóipar és turizmus is szakemberhiánnyal küzd (aminek részben oka az alacsony kereseti szint).

A munkanélküliek száma májusban 210 ezer fő volt, ami alapján a munkanélküliségi ráta 4,3%-ot tett ki, ami lényegében megfelel az egy évvel korábbi értéknek. A munkaerőpiac feszességével kapcsolatos kételyeket erősíti, hogy a munkakeresés átlagos időtartama már 12,8 hónap, vagyis több mint egy év. Az állástalanok jelentős része tartósan munkanélküli: a munkakeresők egyharmada legalább egy éve keresett állást, jóllehet 42%-uk 3 hónapon belül el tud helyezkedni. Mindez rámutat, hogy a kedvező aggregált mutatók ellenére vannak csoportok, akiket nehéz visszavezetni a munkaerőpiacra.

A munkanélküliség országon belül is területi eltéréseket mutat (pl. Dél-Dunántúlon magasabb az arány, míg Nyugat-Dunántúlon sok helyen – papíron – szinte teljes a foglalkoztatottság). Szintén gondot jelent, hogy a regisztrációból kikerültek egy része nem talált munkát (ők a potenciális munkaerő tartalékban jelennek meg). Az üres álláshelyek száma továbbra is jelentős: a KSH adatai szerint 2024-ben átlagosan mintegy 65 ezer betöltetlen álláshely volt országszerte (a versenyszférában 39 ezer, közszférában 24, egyéb helyen 2 ezer). Ez ugyan némileg alacsonyabb a 2022. évi csúcsnál, de még mindig magas.

Az elmúlt években a magyar munkaerőpiacon egyre nagyobb szerepet kaptak a külföldi vendégmunkások, 2025 tavaszán mintegy 104,6 ezer külföldi állampolgár dolgozott Magyarországon, ami egy év alatt 2100 fős növekedés. A külföldi munkavállalók aránya így 2% körüli a teljes foglalkoztatáson belül, de egyes iparágakban koncentrálódik a jelenlétük. Főként az iparban és építőiparban, különösen a nagy gyárakban, építkezéseken, valamint a logisztikában és mezőgazdaságban dolgoznak jelentős számban vendégmunkások.

Származási országukat tekintve sokan érkeztek harmadik országokból (EU-n kívülről), például Ukrajnából, Szerbiából, Vietnamból, Fülöp-szigetekről. 2025-ben a kormány korlátozásokat vezetett be a vendégmunkások alkalmazására: 2025-ben legfeljebb 35 ezer fő kaphat új foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt Magyarországon (a korábbi kvóta 2024-ben még 55 ezer fő körül alakult). Ugyanakkor ez alól felmentést lehet kapni, ami nem javítja az átláthatóságot.

A tervek szerint 2025 folyamán több nagy üzem (BMW, CATL és Eve Power akkumulátorgyár, BYD stb.) kezdi meg működését, ami lokálisan tovább élezi a munkaerőhiányt és bérfelhajtó hatású az érintett régiókban. A vállalatok egy része emiatt béremeléssel, automatizációval vagy külföldi munkaerő bevonásával (vendégmunkások) próbálja orvosolni a munkaerőhiányt.

2025 egészében a foglalkoztatás magas szinten marad ugyan, de csökkenés valószínű. A munkaerőpiac szerkezeti feszültségeinek kezeléséhez középtávon elengedhetetlen a termelékenység javítása és a képzett munkaerő utánpótlásának biztosítása. A munkaerőpiac hosszabb távú kihívásai közé tartozik a demográfiai szorítás (egyre kevesebb a fiatal belépő, miközben a nyugdíjba vonulók száma nő) és a kivándorlás újbóli felgyorsulása (csak 2023-ban nettó 20 ezer fő költözött külföldre). Ezek hatására a munkaerőhiány bizonyos szakmákban akutabbá válik, ami a gazdasági növekedés korlátja lesz.