Dráma a magyar munkahelyeken: hiába a támogatások - jön a nagy összeomlás?

Miközben az utóbbi hónapokban a nyilvánosságot sorra járták az elbocsátásokról szóló hírek – elég, ha a Dunaferr, a CATL vagy más ipari szereplők átszervezéseire gondolunk –, és a kormány meghirdette az új, 3%-os kedvezményes vállalati hitelprogramot, különösen indokolt rápillantani arra, hogyan is áll ma a magyar munkaerőpiac. A legfrissebb, 2025. áprilisi KSH-adatok alapján a munkanélküliségi ráta 4,4% volt, ami első ránézésre stabilnak tűnik, azonban a részletek már komolyabb szerkezeti kihívásokat jeleznek.

Ahogy azt egy korábbi cikkünkben is megírtuk a legfrissebb statisztikák alapján a magyar munkaerőpiacon már más mutatók is a nehezebb időszakot jelzik. Két éve nem látott mélypontra süllyedt a foglalkoztatottság Magyarországon. 2024 első negyedévében például a február–április időszakban 32 ezer fővel kevesebben dolgoztak az előző év azonos időszakához képest. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási foglalkoztatási válság jöhet Magyarországon: megindult a lavina, a tömeges elbocsátás a kezdet

Miközben a nyilvánosság figyelmét a tömeges leépítések és az ipari gigaprojektek körüli botrányok kötik le, szakértők egy átfogóbb és aggasztóbb folyamatra hívják fel a figyelmet.

2025 áprilisában a foglalkoztatottak száma 4 millió 666 ezer fő volt, ami enyhe visszaesést jelent a márciusi értékhez képest. A február–áprilisi háromhavi mozgóátlag alapján a foglalkoztatottak száma 32 ezerrel csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Bár a foglalkoztatási ráta még így is 75% körüli a 15–64 évesek körében, a csökkenés már nem csak szezonális ingadozásnak tűnik. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 34 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint 2024 azonos időszakában.

A munkanélküliek száma áprilisban 215 ezer fő volt, ami megegyezik a február–áprilisi átlaggal (217 ezer fő). Bár ezek a számok nem jeleznek drámai romlást, érdemes megfigyelni, hogy a munkakeresés átlagos időtartama 13,1 hónap, vagyis az álláskeresők jelentős része tartósan kiszorul a piacról. A munkanélküliek több mint harmada (35%) egy évnél is régebb óta keres munkát, miközben a munkanélküliek 44%-a három hónapon belül el tud helyezkedni – ez a kettősség jól mutatja a munkaerőpiac belső szakadékait.

A GKI adatai szerint a cégek létszámbővítési szándéka csökkenő trendet mutat: 2025 májusában csupán a vállalatok 9%-a tervezett bővítést, míg 12%-uk inkább elbocsátásban gondolkodott. Különösen a kereskedelem és az építőipar területén erősödik a csökkentési szándék, míg az üzleti szolgáltatásokban és néhány modern iparágban (pl. elektromobilitás) inkább létszámbővítés várható. A strukturálisan átalakuló iparban azonban még nem látni világosan, hogy az új munkahelyek (például akkumulátorgyárakban) mikor és kik számára lesznek elérhetők.

A hazai feldolgozóiparban az elmúlt években tapasztalt keresletcsökkenés súlyos kihívások elé állította a gyártócégeket és munkavállalóikat. Szakértők szerint ugyan rövid távon racionális döntés lehet a megrendelések visszaesése ellenére is megtartani a tapasztalt munkaerőt, hiszen annak pótlása idő- és költségigényes, ám ez csak addig fenntartható stratégia, amíg a cég pénzügyileg elbírja a csökkenő termelékenységből fakadó veszteségeket. A gyakorlatban azonban sok vállalatnál már elkerülhetetlenné vált a leépítés: amint a működés veszteségessé válik, a tulajdonosok rendszerint menedzsmentcserét, költségcsökkentést és létszámcsökkentést kezdeményeznek.

2022 végétől a magyar feldolgozóipar több szegmensében érzékelhető keresletcsökkenés indult meg, amely 2023 első felében vált hangsúlyossá, majd végig kísérte a 2024-es évet is, ami sok esetben időszakos leépítésekhez és költségcsökkentéshez vezetett. A nyitott álláshelyek száma ezt vissza is tükrözte: 2023 első negyedévében még 83 ezer pozíció volt betöltetlen, ez 2024 elsőnegyedévére 65 ezerre csökkent, ez körülbelül 22%-os visszaesés

- mondta el Izsó Balázs, a Prohuman operatív igazgatója a Pénzcentrumnak. A visszaesés jelei már 2022 végétől érzékelhetők voltak, a nyitott álláshelyek száma 2023 első negyedévéhez képest 22%-kal csökkent 2024 elejére. Bár 2025 elején enyhe javulás látszik (69 ezer nyitott pozíció), a helyzet továbbra is érzékeny. Egyre több cégnél jelentkezik a ledolgozott munkaórák csökkenése, ami mögött nemcsak valós munkaidő-csökkentés, hanem alulfoglalkoztatottság és rejtett munkanélküliség is állhat. Előfordul, hogy a dolgozók hivatalosan még alkalmazásban vannak, de lényegében nem dolgoznak, vagy csökkentett műszakokban, kevesebb órában foglalkoztatják őket. A kiépített többműszakos kapacitások alacsony kihasználtsága további pénzügyi nyomást helyez a vállalatokra.

Regionális vizsgálat

A friss KSH-adatai alapján világos trendek rajzolódnak ki a foglalkoztatottság terén Magyarország egyes régióiban 2024 és 2025 első negyedévében. Budapest minden vizsgált időszakban messze a legmagasabb foglalkoztatási számokat produkálja, 912,8 ezres értékkel indulva 2024 elején, majd folyamatosan növekedve 930,8 ezer főig év végére. 2025 elején is megőrzi vezető szerepét 925 ezer fővel. Ez aláhúzza a főváros központi gazdasági szerepét és stabil munkaerőpiaci helyzetét. Pest megye ugyan szintén erős számokat mutat (685,4 ezer fővel 2025 elején), de jelentősen elmarad Budapest mögött.

A legrosszabb foglalkoztatási helyzet Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon figyelhető meg. Észak-Magyarország 2024 elején még 483 ezer fős foglalkoztatottságot mutat, ám ez folyamatosan csökken, 2025 első negyedévére már csak 470,2 ezer fő dolgozik. Dél-Dunántúl még alacsonyabb szinten mozog, 375,5 ezerről indulva csak minimális növekedést mutat (385,9 ezer fő 2025 elején). Ezek a térségek tehát tartósan munkaerőpiaci hátrányban vannak, ahogy ezt a következő ábráról is le lehet olvasni.

Ez különösen problémás abból a szempontból, hogy a legtöbb állami támogatás – mint a CSOK, a Babaváró hitel vagy az Otthon Start program – a munkaviszonyhoz kötött, tehát elérhetőségük alapfeltétele a stabil foglalkoztatottság. Így pont azokban a régiókban – például Észak-Magyarországon vagy Dél-Dunántúlon – ahol a munkahelyhiány és az alacsony foglalkoztatottság miatt a legnagyobb lenne a társadalmi szükség a támogatásra, ezek az eszközök épp a jogosultsági feltételeik miatt nem tudnak valódi segítséget nyújtani. Ez hozzájárulhat a területi különbségek további mélyüléséhez.

A vendégmunkások száma rohamosan nő

Miközben a vendégmunkások száma 2025 tavaszán 104,6 ezer fő volt, és a kormány 35 ezres éves kvótát határozott meg új foglalkoztatási engedélyekre, az adatok szerint a külföldi munkavállalók aránya már 2% körül jár. Jelenlétük főként az ipari, építőipari, logisztikai és mezőgazdasági szektorban koncentrálódik. Ezzel párhuzamosan egyre több cég számol be munkaerőhiányról: minden harmadik szolgáltató, minden negyedik építőipari és minden ötödik iparvállalat küzd betöltetlen pozíciókkal – különösen a mérnöki, informatikai, egészségügyi és fizikai szakmákban.

Az adatokból egyértelmű, hogy a munkaerőpiac felszíni stabilitása mögött komoly szerkezeti feszültségek húzódnak. Egyfelől munkaerőhiány, másfelől tartós munkanélküliség, miközben a termelékenység stagnál és a demográfiai helyzet is kedvezőtlen. A fiatal belépők száma csökken, a nyugdíjba vonulók száma nő, és közben 2023-ban nettó 20 ezer fő vándorolt külföldre. Ha ezekre nem érkezik rendszerszintű válasz, a gazdasági növekedés egyik legkomolyabb korlátjává válhat a megfelelő munkaerő hiánya.