Asztalra csapnak a fiatal magyar dolgozók: ennek ma már alapnak kéne lennie a munkahelyeken

A Z-generáció és a millennialok (más néven Y-generáció) úgy vélik, hogy a munkaadók előrelépést tettek olyan kulcsfontosságú területeken, mint a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás, a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a pozitív társadalmi változások előmozdítása. Ezzel együtt azonban az is kiderül a válaszokból, hogy többet várnak el a cégektől a fontos célok munkába való beágyazottsága terén - derült ki a legfrissebb Deloitte Global Gen Z and Millennial Survey felmérésből.

Ezek a generációk magas elvárásokat állítanak a vállalatok elé és ennek megfelelően hozzák meg karrierdöntéseiket: tízből csaknem négy válaszadó nyilatkozott úgy, hogy etikai aggályok miatt utasított el munkaajánlatot. Több mint harmaduk visszautasította azokat a munkáltatókat, akik szerintük nem tesznek eleget olyan ügyekben, mint a környezetvédelem, a sokszínűség, méltányosság és befogadás, vagy a mentális egészség. Megfontolandó, hogy kevesebb mint a felük gondolja úgy, hogy az üzleti élet társadalomra gyakorolt hatása általában véve pozitív.

A kutatások azt bizonyították, hogy azok a szervezetek teljesítenek jobban, amelyek priorizálják a társadalmi ügyekben fontos célokat és a valódi hatást. Sok fiatal munkavállaló számára azonban nem elegendő egy célorientált szervezetnél dolgozni. A Z-generáció és a millennial fiatalok saját, egyéni munkájukkal is részt szeretnének venni a változás előmozdításában, és nagyobb valószínűséggel maradnak a jelenlegi munkahelyükön, ha úgy érzik, hogy erre fel vannak hatalmazva. A válaszadók jelezték, hogy jobban bíznak abban, hogy munkájukon keresztül tudják befolyásolni a társadalmi változásokat, mint magánéletükben, személyes döntéseik révén.

Ennek ellenére az idei felmérés válaszadóinak csak a fele érzi magát felhatalmazva a munkahelyi változás előmozdítására, egyharmaduk szerint a döntéseket felülről hozzák meg, míg visszajelzéseiket gyakran nem veszik figyelembe.

Ez különösen igaz az éghajlatváltozással kapcsolatban: a Z és millenniumi generációk mindössze 15%-a érzi úgy, hogy képes befolyásolni szervezetének a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseit. Az éghajlatváltozás pedig egyre inkább befolyásolja a karrierlehetőségeket: a válaszadók több mint fele állította azt, hogy megvizsgálja a márka környezeti hatásait és irányelveit, mielőtt elvállalná az állást. Negyedük nyilatkozott úgy, hogy munkahelyet vagy iparágat szeretne váltani a klímával kapcsolatos aggályai miatt.

Egy céltudatos szervezet kialakításához hosszú távú és következetes stratégia kell, azt adatokból pedig egyértelmű, hogy az Y és Z generációk felelősségre vonják ezekben a kérdésekben a munkaadóikat. A halmozott kihívásokkal és a növekvő bizonytalansággal szembesülve ezek a munkavállalók azt várják el, hogy a szervezetek, amelyeknek dolgoznak, ezen túlmenően pedig a szélesebb üzleti közösség is nagyobb szerepet játsszon a társadalmi és környezeti kihívások kezelésében. A vállaltoknak ezért nagy és nemes célokat kell a prioritások és az egyéni felelősség középpontjába helyezniük, hogy ezzel biztosítsák a fiatal tehetségek hosszú távú elkötelezettségét, és a hosszútávú pénzügyi és társadalmi értékteremtést

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország Technológiai tanácsadás partnere.