Kiderült az igazság: óriási baj lehet, ha nem jönnek vendégmunkások Magyarorszgra

Ma Magyarországon legfeljebb 20 ezer van Európán kívüli munkavállaló dolgozik, ún. 3. országbeli. Óriási tévhit, hogy olcsóbb ezeknek az embereknek a foglalkoztatása, hiszen az Mt. ekvivalencia elvét minden körülmények között be kell tartani: Egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Sőt, egyes számítások szerint akár 30 százalékkal is többe kerülhetnek a cégeknek  – mondta el Gazsi Attila, a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) elnökhelyettese a Foglalkoztatás 3.0 konferencián, amit a VOSZ és a HR Portál közösen szervezett május 10-én, szerdán.

Hazánkban kevés olyan terület van, mint a foglalkoztatás, ahol évtizedek óta „jól állunk”.  Ha azok a befektetések, amelyek be vannak tervezve, megvalósulnak Magyarországon, akkor már tényleg óriási munkaerőhiány lesz. A gazdasági növekedés 2013 óta folyamatos, a foglalkoztatottak száma nő, de tudni kell, hogy  a gazdasági folyamatok a munkaerőpiacon csúszással képződnek le. A mostani gondoknak, mint az infláció és az energiakrízis, nem látszik a vége, ahogy annak idején a pandémiáról tudtuk, hogy egyszer lezárul - mondta el Czomba Sándor, a gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a konferencián, hozzátette

tehát nem számíthatunk arra, hogy „magától megoldódik” a probléma.

A feszített munkaerőpiacot minden szereplő érzékeli: a munkáltatók tudják, hogy a megtartás mára kulcskérdés lett. Ma 60-80 ezer fős munkaerőhiány van hazánkban, de van 300 ezer magyar ember, aki megszólíthatók: a munkanélküliek, az inaktívak és az alulfoglalkoztatottak

Területi megoszlás szerint Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon gyakorlatilag elfogyott, keleten viszont még van némi tartalék. Éppen ezért nagyon fontos a beruházások lokációja, hiszen a magyarok mobilitása csekély.

A potenciális munkaerőtartalék tehát papíron megvan, de sokan vannak köztük, akik körülményeik miatt nem alkalmasak, nem lehet megszólítani őket, nincsenek abban a helyzetben, hogy dolgozzanak. Arra kell energiát fordítani, aki alkalmas és eredményesen kell őket megtalálni. Tartalékként szóba jöhetnek még a 25 év alattiak és a 64 év felettiek is. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy

amíg van magyar munkaerő, magyar munkaerővel kell feltölteni az álláshelyeket. Ha nincs az országhatáron belül, keresni kell határon túli magyarokat a feladatra. Ám ha ez sem sikerül, harmadik országbeliekre van szükség, olyanokra, akiket mi hívunk meg, és szabályozott keretek között helyezkednek el. Látni kell, 3. országbeli munkavállalók nélkül a magyarok munkája is veszélybe kerül.  

Ezután Asanbaev Almazbek Zholchuevich, Kirgizisztán budapesti konzulja beszélt a kirgiz és magyar munkaerőpiaci együttműködésről. Mostanáig nagyjából 1000 munkavállaló érkezett az ázsiai országból és a tervek szerint még további 1500 fő jön a közeljövőben. Mint elmondta, a 20 század folyamán, még a szovjet időkben sok magyar szakember segítette az országot, most eljött a törlesztés ideje.