Özönlenek a kínai, vietnámi melósok az országba: ezekben a megyékben kritikus a helyzet

Ismét pánik tört ki egy magyar faluban, ahol a vendégmunkásokat illegális bevándorlónak nézték a helyi lakosok. Az eset miatt Hajdúnánás önkormányzata közleményben reagált azokra a híresztelésekre, miszerint illegális bevándorlók vannak a településen. Mint írták, vendégmunkásokról van szó, akik csak ideiglenesen laknak a városban. Az első vendégmunkások december 6-án érkeztek 20-an, majd még 15-en, Indiából. Fél órányi autóútra épül a MOL új Poliol üzeme, a munkaerőre itt volt szükség.

Nem ez az első eset, hogy vendégmunkásokkal töltenek fel szabad munkahelyeket. Magyarországon egyre kevesebb a munkaerő, így képtelenek a munkáltatók máshonnan beszerezni a segítséget. Mint ahogy azt az RTL Házon kívül műsora kiderítette, a tiszaújvárosi beruházáson helyiek is dolgoznak, de a környéken nincs elég munkaerő, így rengeteg a külföldi munkavállaló, segédmunkás az üzemben. A vendégmunkások száma az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnövekedett, amelyet a kormány intézkedései is támogattak.

A Nemzeti Foglalkoztatottsági Szolgálat adataiból kiderül, hogy míg 2016-ban mindössze 16 856 fő, addig 2019-re már 55 569 vendégmunkás tartózkodott az országban, ami háromszoros növekedést jelent. Az ország többi részében is jellemző ez az emelkedés, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a járvány előtt, 2019-ben 18-szorosára emelkedett a külföldi munkavállalók száma. A téma kutatói azonban kiemelték, hogy ennél jóval több vendégmunkással kellene számolni, hiszen itt nincsennek figyelembe véve azok, akik papírok nélkül dolgoznak, valamint az ingázók.

A legtöbb vendégmunkás Vietnámból, Dél-Koreából és Kínából érkezik, de a török vendégmunkások száma is 30 százalékkal nőtt az elmúlt időszakban, valamint az indiai munkaerő is egyre növekszik. Arról, hogy az Európán kívüli munkaerőt ki közvetítheti, mi is írtunk, hiszen az egyéb harmadik országból (például Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából, vagy a Fülöp-szigetekről) érkezőket csak azok a szolgáltatók toborozhatják, akiket a korábban kihirdetett kormányrendelet értelmében erre minősítettek. 2021 szeptembere óta hatályos az a Kormányrendelet, ami lehetővé teszi az úgynevezett harmadik országból érkezett munkavállalók körének kibővítését azoknak a munkaerő-kölcsönző cégek számára, akiket minősített foglalkoztatóként nyilvántartásba vesznek.

Egyre durvább a munkaerőhiány

A kormány legutóbbi intézkedésével jóvá hagyta, hogy a külföldi tulajdonban álló vállalatok létszámuk 20 százalékában foglalkoztathatnak külföldi munkaerőt, eddig ez 10 százalék volt. A Trenkwalder munkaerőközvetítéssel foglalkozó cég külföldi munkaerővel is foglalkozik, a vállalat kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy egyre nehezebb a helyzet munkaerő terén, a keleti országrészben még van munkaerőpiaci tartalék, azonban vendégmunkások nélkül leállnának egyes szektorok.

150 000 ember akár azonnal munkába állhatna, ekkora mértékű a munkaerőhiány. Nincs olyan szektor, ahol ez ne lenne probléma, mindenki arról panaszkodik, hogy nincs megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő. Azok a magyarok, akik nyugatra vándoroltak, nagyon hiányoznak a piacról, az ő helyüket külföldiekkel töltik be

- mondta az RTL klubnak Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki azt is elmondta, hogy az elmúlt évben 4-5-szörösével nőtt a vendégmunkások száma, és egyre távolabbi országból érkeznek ezek a munkavállalók. Vannak már az országban mongol, vietnám, indonéz, kínai és indiai dolgozók is.

Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy mekkora a szakemberhiány a fuvarozásban, ahol gyakorlatilag 800 ezer forint alatt nem is lehet megbízható kamionsofőrt találni. De írtunk arról is, hogy az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány általában hónapokat kell várnia az embernek egy-egy tatarozási munka teljesülésére. Hasonlóan égető az munkaerőhiány a vendéglátás területén is. Legyen szó étteremről, kifőzdéről vagy melegétel-kiszállító cégről, a legtöbb helyen folyamatos a toborzás.

A vendéglátásban hiányoznak talán a legtöbben

Az alsópáhoki Kolping Hotel vezetője Baldauf Csaba, aki egyben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szintén a munkaerőhiány okozta kihívásokról beszélt a csatornának. Elmondása szerint 8-10 ezer munkavállalót tudnának foglalkoztatni, ennek ellenére tartósan betöltetlen munkahelyeik vannak, olyan munkakörökkel, amelyekre hónapok óta keresik a megfelelő munkavállalót. Hiány van szakácsból, felszolgálóból,recepciósból, takarítóból és szobaasszonyból is, aki a többi takarító munkáját felügyelné.

Míg korábban ha meghirdettünk egy ilyen állást, erre volt 12-14 jelentkezőnk, tudtunk választani. Jelen pillanatban ha meghirdetünk egy pozíciót, hónapokon keresztül nincs jelentkező. Budapesten előfordultak olyan pillanatok, hogy azért nem tudtunk több vendéget fogadni egyes szállodáinkba, mert nem volt, aki előkészítse, kitakarítsa a szobákat

- emelte ki Baldauf Csaba, aki elmondta, hogy a hiányzó munkaerőt Ukrajna,és Szerbia is pótolja, de a Távol-Keletről, Vietnámból, Indonéziából is érkeznek munkavállalók.

Az egyre nagyobb problémát okozó munkaerőhiány nem csak a turizmust, de a logisztikát is érinti. A logisztika folyamatosan fejlődő iparág, ez köszönhető többek között a nagy mértékben növekvő e-kereskedelemnek. Előrejelzések szerint az áruszállítás 60 százalékos növekedésen fog keresztülmenni 2050-re, így a munkavállalók arányában is hasonló növekedés várható fuvarozás terén. Azonban továbbra is égető probléma a munkaerőhiány, különösen a szakképzett munkaerő és raktári dolgozók körében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási bajban a cégek: a munkaerőhiány egész szektorokat béníthat meg rövid időn belül

A járványhelyzet hatása számos más ágazatban visszaszorulni látszik, azonban a munkaerőhiány még mindig aktuális probléma.