Tömegével hagyták ott hirtelen ezeket az állásokat a magyar dolgozók: mit tudhatnak?

Míg tavaly ősszel már csak 586,5 ezren dolgoztak a szektorban, addig a háromhavi átlagadatok szerint a 2020. szeptember–novemberi időszakban még 610,4 ezren. A csaknem 24 ezres csökkenés hatalmas pofon a szektornak, ezt követi az egészségügy, valamint a szociális ellátás területe, ahol szintén 17 ezerrel mérséklődött a dolgozók száma.

Eközben egyfajta Covid-tünetként értékelhető, hogy míg a vendéglátásban 7 ezerrel kevesebben, addig a szálláshely-szolgáltatásban 9 ezerrel többen vállaltak munkát a vizsgált tavaly őszi hónapokban, mint egy évvel korábban, olvasható a Világgazdaságban. Nem minden területetet érte ekkora negatív változás, a szállítás, raktározás szektorában 28 ezres bővülés történt, hiszen a logisztikának gyorsan kellett reagálnia, és válaszokat adnia a pandémia miatt megváltozott élethelyzetekre.

A nagy lejtmenet ellenére 586,5 ezer embernek munkát adva továbbra is a kereskedelem a legnagyobb foglalkoztató a feldolgozóipar (987,9 ezer fő) után, a képzeletbeli dobogó harmadik foka pedig a közigazgatásé (425,6 ezer). Az élbolyban ott van még sorrendben az építőipar (368,4 ezer), az oktatás (360,8 ezer), az egészségügy, a szociális ellátás (315,2 ezer), a szállítás, raktározás (289,8 ezer), a tudományos és műszaki tevékenység (224,8 ezer) és a mezőgazdaság (200,3 ezer).

A kereskedelemben legnagyobb kihívást manapság a munkaerő jelenti a szektorban. Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára összegzése szerint:

nagyon magas fluktuációs adatokat tapasztalnak a kereskedők, a rendelkezése álló rövid idő alatt nehéz megfelelően felkészíteni, betanítani az új alkalmazottakat.

A szakember a VG-nek azt is elmondta, hogy az egészségügyi megfeleltetést és a tevékenységgel összefüggő legszükségesebb biztonsági oktatásokat követően gyakorlatilag azonnal beállnak az új munkatársak a pult mögé, ami nem valószínű, hogy emeli a kereskedelmi szakma presztízsét, pedig arra igen nagy szükség lenne.