Rengeteg magyar dolgozó kezdi így a bértárgyalást: nem is sejtik, milyen rosszul teszik

Októberben éves összevetésben a Központi Statisztikai Hivatal által számított fogyasztói árindex 6,5 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,0, míg a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében elsősorban az üzemanyagok, iparcikkek és élelmiszerek áremelkedése áll.

Ha megnézzük a top 10 csúcsdráguló termék árváltozását, akkor láthatjuk, hogy az élen egyértelműen a gázolaj végzett, egy liter gázolaj ára ugyanis 35 százalékkal kerül többe most, mint amennyibe tavaly októberben került. A második legdurvább áremelkedést a napraforgóolaj produkálta, ennek literára egy év alatt átlagosan 33,8 százalékkal emelkedett, míg a dobogó harmadik fokára a 95-ös benzin állhatott fel, 365 nap leforgása alatt a literenkénti ár átlagosan 30,2 százalékkal emelkedett.

A hamarosan nyilvánosságra kerülő novemberi adatok pedig jó eséllyel legalább ilyen lesújtóak lesznek. A bőrünkön is érezzük, hogy a drágulás egyelőre nem igazán lassult.

Az Országgyűlés szerdán tárgyalta az MNB tavalyi beszámolóját, ezzel kapcsolatban Matolcsy György, a jegybank elnöke kiemelte, hogy 2020-ra még igaz volt, hogy az infláció a 3 százalékos cél közelében alakult, 2021-re ez már nem lesz igaz, és tart tőle, hogy 2022-re sem. Idén és jövőre is 5 százalék körüli inflációval számol a jegybank, 2022-re 4,7-5,1 százalék az előrejelzési sáv - jelentette ki a jegybankelnök. Mindez azért fontos, mert a legfrissebb, szeptemberi inflációs jelentésben még 3,4-3,8 százalékos előrejelzés szerepelt 2022-re, vagyis most ennél frissebb prognózist mondhatott az elnök.

Az áremelési törekvés eközben minden ágazatban markánsan erősödött, a kereskedelemben például a cégek csaknem 60%-a áremelésre készül, így egyre többen már egy nagybevásárlás is komoly kiadássá kezd válni. Közben megugrott a fogyasztók jövőre vonatkozó inflációs várakozása is.

Felmerül a kérdés, hogy életszínvonalunk fenntartásához nem ártana a rohamos változásokat a fizetésünkben is érezni. De jobb azért alaposan végiggondolni, mielőtt a brutális drágulásra hivatkozva kérnénk fizetésemelést főnökünktől. A Pénzcentrum ezért most HR szakértők és karriertanácsadók ötletein és tanácsain keresztül próbál segíteni, hogyan és mikor érdemes felhozni a témát egy bértárgyaláson.

Ne ezen legyen a hangsúly

Nadia De Ala, tárgyalási coach gyakran tapasztalja az inflációval való hibás érvelést ügyfeleinél. A probléma, hogy az emelést sokan erre hivatkozva kérik, valós munkahelyi eredményeik helyett.

Egyszerű megoldásnak tűnik, mert kézenfekvő és nem személyes

-mondja a szakértő. Emögött gyakran húzódik az a félelem, hogy "mi van, ha egyébként a munkám nem érzik értékesnek"? Egy bértárgyaláson viszont, ami alapvetően arról szól, hogyan honorálják, hogy új feladatokat ruháztak ránk, vagy hogyan nőtt munkánk hatékonysága, az említett dolgok kell, hogy a beszélgetés középpontjában legyenek. "Egy ilyen tárgyaláson azt akarjuk elérni, hogy a munkáltatunk fókuszában is az legyen, milyen értéket képviselünk a munkánkkal" - véli a szakértő

De Ala szerint, ettől függetlenül megélhetésünk költségeit nyilván érdemes figyelembe vennünk, mikor beárazzuk magunkat a munkaerőpiacon, ezért mindenképp jó ha alaposan mérlegeljük a szempontot egy tárgyalás előtt. Explicit módon bedobni ezt a főnökünknek és erre hivatkozva kérni emelést viszont könnyen a visszájára is fordulhat.

A munkáltatónk kiadásai valószínűleg ugyanúgy megnövekedtek az infláció miatt, amit simán használhatnak ellenérvként, hogy miért nem tudnak fizetésemelést adni. Ezért nem építhetjük e köré a szempont köré érvelésünket

- véli a szakértő. Persze egy külön beszélgetésben felmerülhetnek megélhetésünk növekvő költségei, de ekkor se várjunk azonnali választ. Az, hogy egy teljesítményalapú fizetésemelésről szóló tárgyalásról szóló tárgyaláson nem érdemes felvetni ezt a szempontot ugyanis nem jelenti azt, hogy jobb soha nem említeni.

Daniel Space, HR konzultáns szerint a munkavállalóknak fontos szem előtt tartani, hogy az éves béremelés, ha csak nem szerepel kitételként a szerződésünkben, nem garantált dolog. Mivel pedig a megélhetési költségek növekedése mindenkit érintő probléma, jobb ötlet lehet erről inkább külön beszélgetést folytatni.

Az infláció jó esetben faktor lehet a béremelés költségeinek megállapításánál. Két céggel is dolgoztam, ahol az éves emelés alapból 3 százalék körül mozgott, de idén 5 százalékos volt.

-mondja Space. Ha a munkáltatónk nem veszi figyelembe a növekvő inflációt, felhozhatjuk azt egy kötetlen beszélgetésben is. Megkérdezve például, hogy beépül-e az elszámolási rendszerbe - véli a szakértő.

Arra is figyelmeztet azért, hogy nem szabad sokat várni egy ilyen informális felkérdezéstől. A cégek helyzete is nehéz viszont a jelenlegi gazdasági környezetben, úgyhogy mindenképp érdemes időnként érzékeltetni munkáltatónkkal, hogy ő is ugyanúgy rászorul a lojális dolgozókra, mint mi a stabil munkahelyre.