Egyre kiélezettebbé válik a bérverseny Magyarországon: az árak pedig csak nőnek

 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint a június-augusztusi háromhónapos időszakban 4 millió 659 ezer volt a foglalkozatottak átlagos létszáma, ami 40 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában és 12 ezerrel az előző három havinál.

Az elsődleges munkaerőpiacon 57 ezerrel nőtt, a külföldön dolgozók körében 17 ezerrel csökkent a foglalkoztatottság. A potenciális munkaerőtartalék 60 ezerrel lett kevesebb, 333 ezerre apadt. A munkanélküliek átlagos létszáma 200 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt. Egy év alatt a munkanélküliek száma 15 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent.

EZ IS ÉRDEKELHET

Csúcsokat dönget a magyar foglalkoztatottság: egyre több nő áll munkába

2021 augusztusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 678 ezer fő volt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője továbbra sem lát érdemi elmozdulást: az augusztusi adatok szerint a munkanélküliségi ráta lényegében négy hónapja stagnál. A gazdaságilag aktívak száma valamivel 4,9 millió alatt stabilizálódott, ami továbbra is rekordnak számít. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben nem képes érdemben tovább bővülni a munkaerőpiac kínálata - jegyezte meg. Egyértelmű a trend: folyamatosan és jelentősen csökken a potenciális munkaerő-tartalék. A gazdaság robog, de a munkáltatók nem képesek betölteni az üres álláshelyeket, ami folyamatosan emeli a bérnyomást. Az elemző szerint a friss adatok továbbra is a várhatóan erősödő inflációs nyomásra világítanak rá. Előre tekintve az ING Bank elemzői nagyon lassú ütemben javuló munkaerőpiaci helyzettel számolnak. Ennek során az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az emelkedő átlagbér képes lehet megnövelni az aktívak számát.

A potenciális munkaerőtartalék csökkenésére hívta fel a figyelmet elemzésében Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is. Ez azt jelzi, hogy egyre feszesebbé válik a piac, a gazdaság közeledik ahhoz a járvány előtti helyzethez, amikor sok szektorban munkaerőhiány volt. Megállapította: éves összevetésben javultak a munkaerőpiaci, foglalkoztatási adatok, a munkanélküliségi ráta süllyedt, a foglalkoztatottság emelkedett. A szakember rámutatott arra, hogy a munkanélküliségi ráta stagnálása ellenére az aktivitási arány javulást mutat. A gazdaság tempósnak mondható újraindulása miatt többen jelentek meg az álláspiacon, akik találtak maguknak munkát. A munkanélküliségi ráta viszont azért nem csökkent, mert annyival többen jelentek meg a munkaerőpiacon, ahány plusz álláshelyet betöltöttek.

Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt állapította meg, hogy a foglalkoztatottak száma a válság előtti, 2019. nyári szint környékén alakult. Eközben a munkanélküliségi ráta stagnált, még nem érte el a válság előtti szintjét. Az, hogy a foglalkoztatás a korábbi szinten van, részben az aktivitás növekedéséből adódik, részben pedig abból, hogy a korábban külföldön dolgozók egy része elvesztette munkáját és itthon helyezkedett el. Amennyiben a járvány negyedik hullámában nem vezetnek be az előző három hullámban tapasztalthoz hasonló korlátozásokat, akkor folytatódhat a munkaerőpiac kilábalása, és a foglalkoztatás tartósan meghaladhatja a válság előtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig a korábbi szintjére csökkenhet. Kérdés, hogy a korábban külföldön dolgozó, de most hazatért munkavállalók mekkora része marad tartósan hazánkban - vetette fel a Századvég szakértője.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a munkaerőpiac, történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a munkaerőpiacra és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint idén 4,0 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez - jegyezte meg az elemző. Néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása még várat magára. Az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki. Ez egyben igazolja az aggodalmakat a felfelé mutató inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még nem épült fel teljesen.

A globális alapanyag- és áruhiánnyal is felerősített inflációs nyomáson a hazai monetáris politika ciklusváltása sem fog tud segíteni, így a várhatóan egyre erősebb munkaerőhiány a következő időszakban az inflációs célsáv felső széléhez fogja szorítani a hazai pénzromlás ütemét - vélekedett Horváth András.