Eljött az idős magyarok ideje: kapkodnak utánuk a cégek, simán duplázhatják a nyugdíjukat

Jól érzékelhető a munkaerőpiacon a vírusválságot követő gazdasági visszarendeződés: a legfrissebb KSH adatok szerint rekordszinten a foglalkoztatottság, kilőtt a magyar GDP: a II. negyedévben 17,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ám ismét felütöttem fejét a korábban unásig emlegetett munkaerőhiány, mely ismét több ágazatot is sújt, és elemzők szerint akár a további gazdasági növekedést is lassíthatja.

Nem véletlen, hogy a kormányzat évek óta keresi azokat a társadalmi rétegeket, akiket be lehetne még vonni a munkába, úgy mint a korábban nagyrész inaktív, megváltozott munkaképességűeket, a fiatalokat és az időseket is – már aki tud még dolgozni közülük. Úgy tűnik erre az idős lakosság is fel van készülve, hiszen az elmúlt négy évben 14 százalékkal csökkent azon bankkapcsolattal rendelkezők aránya, akik kizárólag az állami nyugdíjra támaszkodnának időskorukban – derült ki az OTP Öngondoskodási Index nyári kutatásából. A válaszadók 37 százaléka kizárólag az állami nyugdíjból, 20 százalék munkából, 11 százalék korábbi befektetéseiből élne meg időskorában. 28 százalékuk pedig bizonytalan. Egy markáns réteg tehát arra számít, hogy dolgozni fog idős korában is, hogy kiegészítse állami nyugdíjat

Ezt a folyamatot, mármint a munkakeresést és elhelyezkedést megkönnyítendő jöttek létre az ún. közérdekű nyugdíjas szövetkezetek (KNYSZ), egy a 2017. évi LXXXIX. törvénnyel bevezetett új szövetkezeti forma. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet az aktív időskorúak olyan társas vállalkozása, amelynek célja elősegíteni a foglalkoztatás területén jelentkező nehézségek kiegyensúlyozását, a még aktív időskorúak munkaerőpiacra való visszatérését, méghozzá rugalmasan, számukra megfelelően. A KNYSZ a cégek részére költségként könyvelhető szolgáltatást nyújt, ezáltal leegyszerűsödik a könyvelés, nincs felmondási procedúra és rugalmasabbá válik a munkaerő-beosztás, ezen dolgok működtetésére a KNYSZ saját adminisztrációt működtet, és munkabér kifizetése a KNYSZ által történik. Hogy mi történt az elemúlt 4 évben a nyugdíjas szövetkezetekkel, azt Dolgos Attila, a KÖZÉSZ (Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek) alelnöke vázolta fel a Pénzcentrumnak:

2017 előtt állandó problémát jelentett a vállalkozások számára, hogy a nyári diákmunka dömping után ősszel megoldást keressenek a megüresedő pozíciók betöltésére. Ez a nyugdíjasszövetkezetek megalapulásával részben megoldódni látszik. Az elmúlt évek alatt a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti rendszer akkorára tudott fejlődni, hogy tökéletes alternatívaként szolgál az iskolakezdés utáni időszakra. Ehhez, a vállalkozások számára már közismert foglalkoztatási formához, már bátran nyúl mindenki, szívesen dolgozik együtt a tapasztalt, megbízható korosztállyal.

Elmondása szerint a legnagyobb számban könnyű fizikai, rugalmas időbeosztásban végezhető munkalehetőségek elérhetőek a nyugdíjasok számára, de egyre nagyobb számban nyílnak meg irodai pozíciók is.

Egyre jobb a helyzetük a nyugdíjasoknak?

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet miatt általánosan kijelenthető, hogy a munkát keresők kedvező pozícióban vannak, van lehetőségük válogatni, alaposan feltérképezni a kínálatot.

Kiemelten sok lehetőség van a nyugdíjasok számára a kereskedelmi, és a termelő tevékenységet folytató partnereknél.

Természetesen a szövetkezetek is inkább azokat az együttműködéseket keresik, ahol megoldható a rugalmas heti 3-4 napos, napi 6-8 órás munkavégzés, hiszen a szövetkezeti tagok számára ezek az optimálisak, így a munkavégzés mellett az egyéb teendőikre is tudnak időt szakítani.

Arra a kérdésre, hogy mennyit dolgozik egy átlagos, szövetkezeten keresztül elhelyezkedő nyugdíjas munkavállaló, Dolgos Attila azt válaszolta, hogy nagyon széles skálán mozog a havonta teljesített óraszám:

Összességében az elmúlt nyarak tapasztalatai alapján azt látjuk, hogy nyáron picit vissza esik munkavállalási kedv az idősebek körében. Ez több dolognak is köszönhető, egyrészről teret nyernek az iskolaszövetkezetek, másrészről a nyári időszakban több az elfoglaltságunk, az unokák és a családi programok lefoglalják őket. Vannak nyugdíjas kollégák, akik szinte teljesen főállásként tekintenek a szövetkezeti munkavégzésre és olyannal is találkozunk, aki havonta 1-2 napot szán erre az elfoglaltságra. Átlagosan 80-100 óra környékén teljesítenek feladatot a nyugdíjas szövetkezetek kötelékébe tartozó időskorúak.

1000 forint alatt nem nagyon van óradíj

Az óradíj kapcsán az alelnök elmondta, hogy ez országos szinten jelentős eltéréseket mutat, továbbá természetesen az elvégzett feladat is hatással van a megkereshető szövetkezeti jövedelemre. A végzettséget nem igényfő munkakörök ellátásával megkereshető órabér 1000-1300 forint között van, a kvalifikáltabb munkák esetében ez bőven 1500-1600 forint felett is lehet. Az észak-dunántúli és pest megyei régióban elérhetőek a legmagasabb bérek, de 1000 forint alatti bérrel, már nem igazán lehet találkozni a piacon.

Fontos kiemelni, hogy gyorsan találnak a szövetkezetek megfelelő munkatársakat a pozíciókra, ha magasabb bérben tudnak megállapodni a vállalkozásokkal, ezzel ellentétben, vannak olyan keresések is, amelyek az alacsony bérek miatt szinte lehetetlen küldetésnek számítanak. 

Jelenleg Pest megyében és a Dunántúlon van a legtöbb elérhető munkalehetőség, de az ősz beköszöntével a többi régióban is egyre nagyobb a kínálat a nyugdíjasok számára.