Így gazdálkodhatnak a jövőben a cégek a humán erőforással: kinek jó ez?

Feladatát és funkcionalitását tekintve a vállalatoknak meg kell teremteniük azt az egyensúlyt, amelyben a HR képes megtartani és hatékonyan közvetíteni a munkáltatói értékígéretet (EVP) a munkavállalók felé. Mindezt úgy, hogy képes a digitalizációt a folyamatok gyorsításának, szimpatikussá tételének, valamint az alaposan felmért döntések szolgálatába állítani.

Milyen benyomás éri a munkavállalókat?

A humánerőforrás-menedzsment területén az ügyfelek elsősorban a meglévő és a potenciális munkavállalók. Ha az új munkaerő bevonzására fókuszálunk, hasonló elvárásokkal szembesülünk, mint egy szolgáltatás igénybevételének esetében. A könnyen alkalmazható és érthető digitális megoldások a jelöltek szimpátiájának elnyerésében is közrejátszanak.

A vállalat számára is fontos, hogy milyen üzenetet juttat el a jelöltek számára, majdnem ugyanannyira, mint az, hogy milyen csatornákon keresztül teszi ezeket. A mostani egyik kihívást az jelenti, hogy ebbe a folyamatba minként lehet bármilyen, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó eszközt bevezetni vagy mennyire tudunk önkiszolgáló rendszereket biztosítani. Ugyanis ezek azok a pontok, amelyekkel a jelöltélmény mérhető és javítható. A minél több és minél jobb minőségű adat a szakma előtt álló fejlesztések alapját jelentik.

HR specifikus digitális megoldások 2021-ben

Az adatalapúság a cégmérettől függetlenül fontos, viszont minden szinten más kihívással kell szembenéznie az adott vállalatnak. A nagy cégeknél általában megfigyelhető, hogy a magyar leányvállalat az anyavállalat megoldásait használja, ez azonban számos esetben nincs a magyar munkaerőállományra vagy a hazai viszonylatokra szabva. 

A pandémia okozta digitális felgyorsulás egyik kiemelt területe a HCM (Human Capital Management), azaz a humánerőforrás-gazdálkodási rendszerek bevezetése. Ezek a megoldások támogatják napi szinten a vállalatokat akár klasszikus munkaügyi feladatok ellátásában, például munkaidő, szabadság nyilvántartásban, bérjegyzék vezetésében vagy munkaerő menedzsment területen toborzás, - kiválasztási, onboarding folyamatok, online képzések, teljesítményértékelés megvalósításában. Voltak vállalatok, amelyek már használtak ilyen típusúrendszereket, voltak, akik a bevezetésére készültek, és voltak olyanok is, akiket villámcsapásként ért ennek hiánya a tavalyi év elején. 

A középvállalatok már eggyel könnyebb helyzetben vannak digitalizációs szempontból, mivel ott nem kifizetődő az egész digitális infrastruktúrát átvenni, sokkal inkább modulokat keresnek és ezeket a modulokat integrálják. Ide kapcsolódik, hogy egyre elterjedtebbek a low-code vagy a no-code rendszerek, amelyek összeilleszthetővé teszik azokat az elemeket, amire egy adott cégnek valójában szüksége van, mindezt minimális fejlesztési háttérrel vagy tudással.

A kisvállalkozások vannak talán a legnehezebb pozícióban, mert nekik sokszor akár egy-egy rendszer elérése is költségesebb.

Számottevő tapasztalati példa igazolja, hogy ilyenkor saját fejlesztésbe kezdenek. Ez a legkevésbé javasolt irányvonal, mivel végeláthatatlan és anyagilag is megterhelő. A tervezhetőség és költséghatékonyság érdekében ilyenkor érdemes inkább egy SaaS (Software as a Service) megoldást keresni a piacon.

„Összességében nézve, 2021-ben már végképp megkerülhetetlenné válik az automatizálás, amiben a gépi tanulásnak és a deep learning-nek továbbra is nagy szerepe van. Megduplázódik a mobileszközön való applikációk fejlesztésének a száma a jövőben megvalósuló hibrid - otthoni és irodai – munkavégzés igényeinek megfelelően és a munkavállalói elvárások alapján. Emellett még rengeteg fejlődési potenciál van a vállalatok által használt különböző vállalatirányítási rendszerek és a már meglévő belső működést és folyamatokat támogató rendszerek, valamint a belső intranetes portálok integrálásában. A legfontosabb kérdés az, hogy miként tudja egy cég a folyamatainak javát ezekre a felületekre terelni.”- magyarázza Pelle Dávid, az MP Solutions Kft. ügyvezető igazgatója.