Milyen home office? A magyarok többségének esélye sincs otthonról dolgozni

A magyarországi veszélyhelyzet elrendelése óta egyre több cég dönt úgy saját hatáskörben, hogy akiket csak lehet kiszervez home office-ba, azaz otthoni munkavégzésbe küldi az embereket. Ez természetesen nem kötelező, de a járványügyi helyzetre való tekintettel mégis sokan csinálják. Igen ám, de teljesen nyilvánvaló, hogy rengeteg olyan ágazat, szakma van, aminek a képviselőit nem lehet hazaküldeni. Magyarországon például 2018 első negyedévében a KSH friss jelentése szerint kevesebb mint 150 ezer embernek volt "home office" lehetősége.

Azt is fontos ezen felül kiemelni, hogy Európa szerte hazánkban foglalkoztatják a legkevesebb embert részmunkaidőben. Az ilyen szerződések száma itthon jelentősen alulmúlja az uniós átlagot. És ha mindez nem volna elég, még azoknál a vállalatoknál sem igazán a kultúra része a home office intézménye, akik egyébként ezt megtehetnék. Na, de lássuk most azt, melyik a 10 legnépesebb nemzetgazdasági ágazat, ahol a dolgozók nagy valószínűséggel nem számíthatnak arra, hogy az új koronavírus okozta veszélyhelyzetben otthon fognak dolgozni.

A statisztikákból jól látszik, hogy a legtöbb embert foglalkoztató nemzetgazdasági ágazatok többségében lehetetlen megoldani a home office-t. Így például a legtöbb embert foglalkoztató feldolgozóipar, kereskedelem, gépjárműjavítás, illetve oktatás területén dolgozó majd 2 millió ember biztosan nem számíthat arra, hogy a mostani vészterhes időben otthonról dolgozzon.

De nincs ez másképp az építőiparban, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban, illetve a szállítmányozás, raktározásban sem. Vagy épp a mezőgazdaságban, vendéglátásban, hulladékgazdálkodásban és a bányászatban sem. Mindez azt jelenti, hogy 3,3 millió magyar (csaknem az összes munkavállaló 70 százaléka) az elkövetkezendő hetekben, hónapokban biztosan nem fogja kivenni a részét az otthoni munkavégzésből.