Drámaian sok magyar diákot fenyeget a lemorzsolódás

Nagyon magas azoknak a diákoknak az aránya, akiket a lemorzsolódás fenyeget - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. A köznevelési törvény szerint az a tanuló számít veszélyeztetettnek, akinek a tanulmányi átlageredménye közepes alatti az adott tanévben, vagy pedig az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.

Az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés célja az, hogy segítség a veszélyeztetett tanulókat, és lehetőleg megakadályozzák a tényleges lemorzsolódást. Az is fontos tényező azonban, hogy más európai országokkal együtt Magyarország is vállalta, hogy 2020-ig 10 százalékra csökkenti az iskolát végzettség nélkül elhagyók arányát. Ezt egyelőre még nem sikerült teljesítenünk: ez a mutató tavaly 12,2 százalékos volt.

Az idei tanév első félévére több mint 82 ezer gyereket veszélyeztet a lemorzsolódás. Az érintettek aránya a fővárosban, Csongrádban és Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb, míg a legmagasabb Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban a legmagasabb. Utóbbiakban 16 és 19 százalék között van.

Ugyancsak jelentős az eltérés az iskolatípusok között: a gimnáziumi tanulókat csak kis mértékben érinti a probléma, az általános iskolások körében pedig enyhe javulás is megfigyelhető, miközben a szakképzésbe járó tanulók esetében jelentős növekedést lehet megfigyelni. A legnagyobb mértékben a szakközépiskolások körében nőtt a kockázat.

Utóbbiak esetében több megyében, például Borsodban, Szabolcsban, Zalában, Bács-Kiskunban, Békésben, Budapesten, Komárom-Esztergomban, Nógrádban, Pest megyében, Somogyban, Vasban és Veszprémben is 20 százalék felett van a veszélyeztetettek aránya. Sokak szerint az is az iskolai lemorzsolódásnak kedvez, hogy a tankötelezettséget 18-ról 16 évre csökkentették.