Munkanélküliséggel küzd sok magyar fiatal: már az egyetem sem elég?

Korunk egyik legnagyobb kihívása a fiatalkori munkanélküliség csökkentése és megelőzése. A munkaadók ugyanis sokszor vonakodnak attól, hogy alkalmazzák az alacsony tapasztalattal és kevés szaktudással rendelkező pályakezdőket, annak ellenére, hogy sok munkáltató küzd a munkaerőhiánnyal. Pedig a fiatalok esélyei és kilátásai a munkavállalásra hosszú távon befolyásolják a későbbi életpályájukat, és ezzel együtt a társadalom egészének jövőjét is - olvasható az Ifjúsági Garancia (IG) friss kiadványában.

Milyen ma a fiatalok helyzete Magyarországon?

Az európai országok többségéhez hasonlóan a fiatalokat Magyarországon is különösen nagymértékben sújtotta a 2008-as gazdasági válság. A 25 év alatti korosztályt munkaerőpiaci szempontból átmenti időszak jellemzi, ahol a szakmai tapasztalat hiánya, vagy a munkaerőpiaci igényekhez nem pontosan igazodó oktatás és képzés, az egyéni válsághelyzetek megoldására nem elegendő pénzügyi háttér kiszolgáltatottá teszi őket.

Hazánkban jelenleg a 15-24 éves korosztály legnagyobb része gazdaságilag inaktív, hiszen még oktatásban vesz részt. A nemek szerinti vizsgálatok alapján a nők gazdasági aktivitása és foglalkoztatási rátája alacsonyabb a férfiakénál.

A munkanélküli fiatalok legnagyobb részét egyébként az alacsony végzettségűek teszik ki. Legrosszabb helyzetben pedig az alacsony végzettségű nők vannak. De a munkanélküli nyilvántartások szerint hazánkban a megyék között is jelentős eltérések mutatkoznak.

- olvasható az IG kiadványában.

A legmagasabb munkanélküliség Szabolcs-Szatmár Bereg, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, itt ugyanis a fiatalok közel tizede keres aktívan állást a foglalkoztatási szolgálat segítségével.

Mi lehet a magyarázat?

- mondta el Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-COOP elnöke az Ifjúsági Garancia csütörtökön tartott konferenciájának panelbeszélgetésében.

A szakember szerint ma a legtöbb szülő azt várja el a gyerekétől, hogy egyetemre menjen, de minimum leérettségizzen, ha pedig szakmunkásképzőbe megy a gyerek az a családnak ma már szégyen. Éppen emiatt ma a szakmunkásképzőbe a gyerekek a "maradék elv" alapján kerülnek be, pedig ennek az országnak a legnagyobb létszámban szakmunkásra lenne szüksége - tette hozzá.

Persze sokan elmennek külföldre, de alapvetően ma Magyarországon nagyon kevesen akarnak szakmunkásnak tanulni.

- egészítette ki dr. Simon Attila István a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár.

Többek között ez az oka annak, hogy az oktatási rendszer nem tudja időben lekövetni a gyorsan változó munkaerőpiaci igényeket.

Pölöskei Gáborné, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint az is probléma, hogy ma már sokan nem is feltétlenül ismerik a szakmákat, annyi féle van belőlük. Ezért nagyon fontos a pályaorientáció támogatása. Azonban nemcsak a fiatalokat kell tájékoztatni, hanem a szülőknek és a tanároknak is fel kell zárkózniuk.

Pölöskei jó példaként említette a tavaly megrendezett szakmák éjszakáját, ahol a látogatók színes és szórakoztató programokon keresztül ismerhették meg az együttműködő cégek rejtett világát.

Mit tartogat a jövő?

Napjainkban a technológia gyors fejlődése, a robotizáció miatt munkahelyek szűnnek meg és a munkakörök is jelentősen átalakulnak. Várhatóan egyre kevésbé lesz szükség adminisztratív vagy összeszerelő munkát végző alkalmazottakra és növekedésre lehet számítani az informatika és a tervező területen dolgozók körében. A Világgazdasági Fórum adatai szerint

Ennek ellenére a Felvi kínálatát nézve kiderül, hogy az itthoni egyetemeken szinte ugyanazokra a szakokra lehet jelentkezni, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a nyugat-európai egyetemek már olyan szakokat is kínálnak, mint a kreatív digitális technológia vagy az App- fejlesztés.

Az Engame Akadémia korábbi kutatása arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi hiányzik a mai oktatásból. A nyitott kérdőívek segítségével készített felmérés arra világított rá, hogy a tananyagból a diákok, tanárok, valamint a szülők is a legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadását, a pénzügyi tudatosságra nevelést hiányolják.

Emellett a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati ismeretek oktatására, vagyis mindenre "ami az életben felhasználható".