20 százalékos munkanélküliség: hol keresnek a legtöbben állást?

Márciusban újból csökkent kissé a regisztrált álláskeresők száma, 431 500 főt tartottak nyilván a munkaügyi hivatalok. Továbbra is azt mondhatjuk, hogy öt éve nem látott mélységben van az álláskeresők száma. Legkevesebben tavaly decemberben voltak, miután elindult a kormány téli közfoglalkoztatási programja, amibe novembertől decemberig 200 ezer embert terveztek bevonni. Végül nagyjából 30 ezer fővel túl is teljesítették ezt a célszámot a kormány nem régi közlése szerint. Idén azonban lassan újból bővülni kezdett az álláskeresők száma, amiben jelentős szerepet játszhatott a szezonális munkakereslet visszaesése. Márciusban megállt ez a folyamat, és az első tavaszi hónapban újból csökkenni kezdett az álláskeresők száma.

Ha megnézzük, vajon az országon belül, mely megyékben volt leginkább jellemző a csökkenés, azt láthatjuk, ezúttal elég egyenletesen csökkent az álláskeresők száma. Az ország valamennyi régiójában 20-30 százalékos volt a csökkenés az előző évhez képest.

Persze nem mindegy, hogy az adott régiókban illetve megyékben mekkora számú munkanélküliségről beszélünk. A meredeken lecsökkent munkanélküliség ellenére az országon belül igen nagyok az eltérések. Az álláskeresők aránya Győr-Moson-Sopron megyében például 3% alatti, ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatásnak megfelelő szint, kis mértékű munkanélküliség a természetes fluktuáció miatt ugyanis mindig van (saját elhatározásból munkahelyváltók például). Ezzel szemben az ország keleti felében téli közfoglalkoztatással együtt is 20 százalék körüli az álláskeresők aránya és 17 százalék Somogyban.

Emellett ugyanakkor jóval örvendetesebb, hogy az államilag nem támogatott, tehát nem közmunka jellegű állások száma is emelkedett. Egy hónap alatt 22,3 ezer új, államilag nem támogatott állást hirdettek meg a foglalkoztatók az NFSZ szerint. Legnagyobb munkaerő-kereslettel Budapest rendelkezett, emellett jelentős (1000 fő feletti) volt a munkaigény Győr-Moson-Sopron, Zala és Bács-Kiskun megyékben is, ahol a munkakereslet az elmúlt időszakban egyébként is intenzív volt.

Elmondható ugyanakkor, hogy az elmúlt negyedévekben biztatóan alakult az álláspiac javulása, bár a válság előtti állapottól továbbra is távol vagyunk. Szűkül az a furcsa rés, amit eddig láthattunk. A közfoglalkoztatás felfutása miatt ugyanis az a különös helyzet állt elő, hogy bár az álláskeresők száma a válság előtti szintre csökkent, az álláspiac továbbra is nagyon gyenge képet festett. A gazdasági növekedés gyorsulásával várhatóan javulhat a munkakereslet, de azt sem szabad elfelejteni, hogy azok a munkáltatók, akik a válság során nem a létszámukat csökkentve, hanem a munkaórát mérsékelve vészelték át a krízist, ott elsősorban az óraszámok visszaemelése, és kevésbé a létszámbővülés várható.