248 ezer forint az átlagos bruttó

A versenyszférában a rendszeres keresetek 4,6%-kal voltak magasabbak novemberben az előző év azonos időszakához képest. Január-novemberi átlagban az emelkedés 3,8% volt, a bérdinamika így inkább visszafogottnak tekinthető.

Fontos azonban, hogy a kereseti adatok fő számait egyre inkább dominálja a közfoglalkoztatás növekvő súlya. A nemzetgazdasági bruttó bérek 4,1%-os emelkedése közfoglalkoztatás nélkül 6% lenne. Különösen feltűnő a különbség a költségvetési szférában, ebbe a körbe számítja a KSH a közfoglalkoztatottak zömét. Itt a bruttó bérek 2%-os emelkedése 8% lenne e kör nélkül.

A nettó reálbérek változásánál pedig számításba kell vennünk a rezsicsökkentés nyomán egyre mélyebbre süllyedő inflációt. A január-novemberi időszakban a reálbérek 3,3%-kal lehettek magasabbak az egy évvel korábbinál.

Visszatérve a közfoglalkoztatásra, az adatokból kiderül, novemberben már közel 180 ezren voltak közfoglalkoztatottak, azaz láthatóan beindult a téli közfoglalkoztatás. Az egy évvel ezelőttihez képest a közfoglalkoztatottak száma novemberben nagyjából 80 ezerrel volt magasabb, ugyanakkor a korábbi években a közfoglallkoztatotti létszám meredeken csökkent, de a téli közfoglalkoztatás miatt most nem fog. Így a szokásos szezonális mintázat helyett nem csökkenni, hanem nőni fog várhatóan a foglalkoztatás, és csökkenni a munkanélküliség.

A közfoglalkoztatottak ráadásul nem csak a költségvetési szférában, hanem a versenyszféra egyes ágazataiba is beszámítást nyernek. Vélhetően az erdőgazdálkodás, mezőgazdaság ágazatokról van szó. 2012-es adatok hiányában összehasonlítást sajnos nem tudunk csinálni, de a 2013-as adatokon az látszik, hogy a versenyszférában nem jelentéktelen ez a közfoglalkoztatotti létszám, novemberben nagyjából 18 ezer fő volt.

Így más értelmet nyerhet a versenyszféra legalább öt főt foglalkoztató szektorában az a kis létszámemelkedés, amit láthatunk.