Magasabb adóteher mellett köthetik a virágot a menedzserek

Az iskola rendszerű képzés évek óta fix eleme a béren kívüli juttatási rendszernek. Sajátossága miatt zárványként őrzi az előző évek szabályozását, ami adott esetben rendesen megkavarhatja a munkáltató kimutatását. A képzés díjának átvállalása ugyanis több évre is szólhat - ha a képzés hosszabb - adott esetben egy diploma megszerzése is szóba jöhet.

A kedvezményes adózás a hatályos szabályok szerint a minimálbér két és félszeresét nem haladhatja meg, a képzés munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését kell szolgálja. Egyéb képzési formákat is juttathat persze a munkaadó - virágkötészetet a menedzserek megnyugtatására - ám ez csak mint nem kedvezményes juttatást adhatja, magasabb adóteher mellett.

A szabályok szerint a képzéshez kapcsolódó kedvezmény mértéket mindig a szerint az év szerint kell megállapítani, amikor a képzés megindult - ha tehát egy ötévesről van szó, akkor nem kell az adott évi változásokat átvezetni, végig az eredeti szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha egy munkáltató minden évben újabb és újabb munkavállaló többéves képzését finanszírozza, akkor több fajta kedvezménnyel kell számolnia az idei évről szóló bevallás elkészítésében, a kedvezmény és annak adója kiszámításában.

Ha a képzés 2009-ben kezdődött, 2011-ben a minimálbér, 78 ezer forint két és félszereséig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az személyi jövedelemadó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás 27 százalék. Ha a képzés 2006. január 1. és 2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben 400 forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után a személyi jövedelemadó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás 27 százalék. Ha a képzés 2006. január 1-je előtt kezdődött, az átvállalt költség teljes egészében az adóalapba nem számító tételnek minősül.