260 milliárdot bukott a költségvetés - Amnéziás Varga Mihály?

Az Európai Bíróság július 28-án hozott határozatában leszögezte, hogy nincs összhangban az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését. A még mindig hatályos törvény szerint, ha a levonható áfa összege több mint a fizetendőé, akkor a vállalkozás visszaigényelheti a különbözetet. Azt viszont csökkenteni kell annak a beszerzésnek az áfájával, amelynek az ellenértékét még nem fizette meg a vállalkozás. Az el nem számolt áfa összegét csak a következő visszaigénylési időszakban (hónapban, negyedévben, évben) lehet visszakérni, ha időközben a vállalkozás megfizette a kérdéses beszerzés ellenértékét.

Varga Mihály vasárnap a Hír TV Kontraszt című műsorában elmondta: az első becslések szerint 240-260 milliárd forint közötti összegtől esik el a magyar költségvetés amiatt, hogy a jövőben a korábban ki nem fizetett áfát is vissza kell adni a vállalkozásoknak.

Miért titkolózik az adóhatóság és a minisztérium?

Szakértők már a döntés előtt megpróbálták megbecsülni, mennyit veszíthet a költségvetés, ha elmarasztalja Magyarországot az EB. Ekkor 100 milliárd forintról szóltak a hírek, ami jóval kevesebb, mint amennyiről az államtitkár beszélt.

Az áfabevallásban külön soron (85. sor) kell feltüntetni a pénzügyileg nem rendezett tételeket, vagyis azt az összeget, amelyet még nem fizetett ki a vállalkozás, tehát nem tudta az áfatartalmát visszaigényelni. Ezt a sort csak akkor kell kitölteni, ha az adózó a negatív áfa összegét vissza akarja kapni.

Egy egyszerű összeadó program segítségével az adóhatóság pontosan meg tudná mondani, hogy például a július 20-ig esedékes havi, illetve negyedéves áfabevallásokban mekkora összeg szerepelt az említett soron. A Pénzcentrum.hu egy héttel ezelőtti megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem válaszolt, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz irányította a kérdésünket. A tárcától mostanáig csak automata visszajelző e-mail érkezett.

Varga nem emlékszik 1999-re

Varga Mihály a televízió műsorban a következőket állította: "Nyilván itt is egy olyan örökséggel találkoztunk, amiről korábban nem volt senkinek fogalma Magyarországon. Egy 2007-es adómódosítás következtében rosszul nem fizették ki az általános forgalmi adót a vállalkozásoknak, nem utalták ezt a pénzt vissza".

Csakhogy ez az állítás nem igaz. A kifogásolt áfa-visszaigénylési tilalmat először az 1999. november 9-én elfogadott 99. törvény 13. §-a iktatta be az áfatörvénybe. Így az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi 7. törvény 48. §-a új 5. bekezdéssel egészült ki, amelynek vonatkozó részlete a következő:

48. § (5) A negatív elszámolandó adót - legfeljebb annak összegéig - csökkenteni kell azon beszerzésekre jutó adóval, amelyeknek adóval növelt ellenértékét ... az adóalany a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizette meg, és azt követelés mérséklése útján sem egyenlítette ki".

A módosítás 2000. január 1-től volt hatályos. Ebben az időben Varga Mihály a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt Járai Zsigmond pénzügyminisztersége mellett.

A Gyurcsány-kormány idején, 2007-ben újraírták az áfatörvényt, amelybe némileg megváltoztatott szövegezéssel egyszerűen átemelték a korábbi jogszabályból a kifogásolt rendelkezést, amelynek a vonatkozó részlete a következő:

2007. évi 127. törvény 186. § (2)  Abban az esetben, ha az ... adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét ... maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig a ... megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével".

Mindez azt mutatja, hogy léteznek olyan szakmai kérdések, amelyekben - igaz, hogy jelen esetben az európai normákba ütközően - egyetértenek az ellentétes oldalon álló kormányok. Kérdés, vajon erre miért nem emlékszik Varga Mihály?

Mit tehetnek a vállalkozások?

Az államtitkár a televízió műsorban arra a kérdésre, hogy milyen időintervallumon belül kell visszaadni az áfát azt válaszolta, hogy "ez azoktól a vállalkozásoktól függ, amelyek a visszaigényléseket megteszik". Hozzátette: "az Európai Bíróság elmarasztalt bennünket, föl kell készülni arra, hogy a bíróság döntésének megfelelően ezt a tételt fizetni kell. Még a törvénymódosítás sem készült el, a nemzeti adóhivatal még nem kapott arra utasítást, hogy ezt milyen ütemezésben, hogyan kell kifizetni ... ez egy jövőbeni probléma, tehát az idei évet terheli, de biztos vagyok benne, hogy a következő év problémái között igen jelentős tétel lesz majd".

A válasz tele van ellentmondásokkal. Az államtitkár először arról beszélt, hogy a vállalkozásoktól függ, mikor kell visszafizetni a visszatartott áfát. A következőkben pedig már mintha arra utalna, hogy meg kell várni a jogszabály-módosítást.

Az EB-döntés jelentősen érintheti a 2011. évi költségvetést - hangsúlyozta a Pénzcentrum.hu kérdésére Angyal József okleveles adószakértő. Véleménye szerint jogszerűen jártak el a vállalkozások, ha akár már az augusztus 22-én esedékes bevallásukban sem tüntették fel a pénzügyileg rendezetlen tételeket a 85. soron, hanem egyszerűen üresen hagyták. Ugyanezt megtehetik a szeptemberi havi, vagy az októberi negyedéves áfabevallásukban is.

Ha az adózó visszaigényel áfát, és nem tölti ki a 85. sort, akkor a NAV - úgy, mint eddig - kiutalás előtti ellenőrzés alá fogja vonni az adózót. Ha határozatában kifogásolná a pénzügyileg nem rendezett áfa levonását, akkor ez az Európai Bíróság döntésével ellentétes lenne. A magyar áfatörvényre érdemben nem hivatkozhatna az adóhatóság, mert erre már megszületett a verdikt: az áfa törvény 186.§ (2) bekezdése ellentétes az uniós áfa irányelvvel - magyarázza Angyal József.

Ha az adóhatóság mégis elmarasztaló határozatot hozna, akkor a bíróságon lehet megtámadni a döntést, ahol már biztosan nem lehet figyelmen kívül hagyni az Európai Bíróság határozatát - véli az adószakértő. A kormánynak azért érdeke a mielőbbi törvénymódosítás, hogy élni tudjon olyan esetleges speciális szabályokkal, amelyekre az EB döntése lehetőséget ad.