Nyugdíjpara: így lehetne kárpótolni 100 ezer embert

Pénzcentrum
2011. augusztus 26. 14:37

Az Alkotmánybíróságon (Ab) a szeme 100 ezer magánnyugdíj-pénztári tagnak és több tízezer kényszerátlépőnek: a kiszivárgott információk szerint egy elkészült határozattervezetben az áll, hogy azoknak is biztosítani kell az állami nyugdíjat, akik a magánpénztárakban maradtak. A taláros testület hétfőn újra tárgyal a tervezetről.

Augusztus 29-én újra tárgyal az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvények egyes rendelkezéseinek esetleges alkotmányellenességéről - mondta el az MTI-nek Sereg András, az Ab sajtófőnöke. Szavaiból nem derült ki, hogy határozatot is hozhat-e a taláros testület. Szeptember 1-től új tagokkal bővül az Ab, így a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz.

Az origo egy héttel ezelőtt szivárogtatta ki, hogy elkészült az Alkotmánybíróság határozattervezete, amely szerint meg kellene semmisíteni a törvénynek azt a részét, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól. Ha valóban megszületne ez a döntés, akkor azok is jogosultak lennének állami nyugdíjra, akik magánnyugdíj-pénztári tagok maradtak.

A határozattervezet a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. A módosítás után így hiába fizeti be a munkáltató a közterhet az alkalmazottja után, az nem lesz jogosult állami nyugdíjra. Az Ab kimondaná, hogy az állami teher elnevezése nem írja felül annak tartalmát, vagyis továbbra is nyugdíj-jogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta az MTI érdeklődésére az origo értesüléseit.

Milyen megoldások jöhetnek szóba?

Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője szerint több út között is válogathat a kormány, ha az Alkotmánybíróság tényleg az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánítaná, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok nem kapnak állami nyugdíjat a munkáltatói hozzájárulás után.

Az első variáció szerint a kormány a nyugdíjpénztári tagok esetén a 24 százalékos munkáltatói járulékot az állami egyéni számlára, a 10 százalékos egyéni járulék pedig továbbra is nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés lenne. Lehet játszani még azzal, hogy a járulékok mekkora hányada kerüljön az állami, illetve a magánpénztári rendszerbe, de a végeredmény ugyanaz lenne: a nyugdíjpénztári tagok vegyes rendszerből kapnának nyugdíjat. Ekkor viszont a kormánynak be kellene ismernie, hogy tévedett.

A második alternatíva szerint a törvényt úgy változtatnák meg, hogy az összes befizetés az államhoz folyjon be 2012-től (vagyis a magánnyugdíj-pénztári tagok 10 százaléka is). Mindez azt jelentené, hogy tisztán kettéválasztanák a nyugdíjrendszert, lenne egy állami rész és egy önkéntes magánpillér - vagyis az önkéntes pénztári pillér nem a kötelező állami pillér egy része helyett létezne, hanem csak azon túl lehetne élni vele.

A tagok 2010 végéig a vegyes rendszer szerint kapnának nyugdíjat, ezt követően viszont mindenkit úgy kezelnének, mintha csak állami rendszer tagja lenne. Természetesen az önkéntes pénztári számlákon felhalmozott vagyont a nyugdíjazáskor nyugdíj-kiegészítésre lehetne felhasználni, viszont csak úgy tudna a számla értéke emelkedni jelentősen, ha a tagok önkéntesen megtakarítanának, hiszen a járulékok csak az államhoz folynak be.

Egy harmadik opció szerint a kormány végérvényesen megszüntetné a magánnyugdíj-pénztári szektort, és arra kényszerítené az embereket, hogy lépjenek át az állami rendszerbe, ahol mindenki kap egyéni számlát, persze ekkor az eddigi évek megtakarításait is magához vonja az állam. Ez abban különbözik a második esettől, hogy a kormány nemcsak a jövőbeli járulékokat tereli magához, hanem a 100 ezer pénztártag 230 milliárd forintos megtakarítását is. Azért is kedvező a kormány számára ez a forgatókönyv, hiszen pótlólagos bevétele származik, a 2012-es költségvetési hiánycél kellően feszes ahhoz, hogy legyen helye a 230 milliárd forintnak is.

Ez utóbbi megoldás a legdrasztikusabb, azonban ha arányos kárpótlást ad az állam a tagoknak, akkor nem lehet alkotmányossági aggály. Korábban politikai döntés volt a vegyes rendszer kialakítása, és ebben az esetben a végleges megszüntetés is az lenne. Egyszerűen az államnak joga van a társadalombiztosítási rendszert a saját szája íze szerint alakítani, tehát ha úgy gondolja, akkor azt is megteheti, hogy mindenkit az állami rendszerbe léptet át.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Szabics véleménye szerint egy negyedik opció is nyitott, ami a valós megoldás helyett inkább az időhúzásra épít. Nagyjából lehet látni, hogy az alkotmánybíróság fő problémája a nyugdíjtörvénnyel az lehet, hogy a nyugdíjpénztártagokat káros megkülönböztetés éri, hiszen a járulékfizetésért cserébe 2011 végétől állami nyugdíjban nem részesülhetnek, csak egy minimális nyugdíjban. Amennyiben az arányosság a fő kérdés, akkor a törvényeket úgy is megváltoztathatja a kormány, hogy a korábbiaknál nagyobb ellenszolgáltatást ad az állami nyugdíjban, viszont a tisztán állami pillérhez képest még mindig kevesebbet. Ez egy nagyon ingoványos talaj, hiszen jogértelmezés kérdése az egész, a problémát pedig csak maga előtt görgetné a kormány.

Konklúzió kérdőjelekkel

Látni kell, hogy az alkotmánybíróság pénztártagokra kedvező döntése mindenképpen pozitívan értékelhető a tagok szempontjából, nagy kérdés, hogy mennyiben lehet erre számítani, főleg a testület összetételének megváltozásával, illetve, hogy a kormány mennyire gyorsan adja fel a harcot, és törődik bele a vereségébe.

A 100 ezer fős tagság jelentős, tehát az akaratukat nem lehet félvállról venni, miközben nincsenek is olyan sokan, hogy ha a jogosultságukat visszaadnák, akkor abból hatalmas felháborodás lenne. Az viszont kockázatot jelent, hogy a visszalépők közül sokan csak kényszerből hozták meg a döntést, például az a becslések szerint több tízezer ember, aki jogfenntartó nyilatkozatttal együtt lépett vissza az állami rendszerbe, vagyis közölte, hogy csak azért döntött így, mert különben elveszítené a jogosultságát az állami nyugellátására.

KATTINTS! Mégis azok járhatnak jól, akik a magánnyugdíj-pénztárban maradtak

Társadalmi felháborodást okozhat, ha végül olyan eredmény születik a 100 ezer ember esetében, ami lényegesen különbözik a visszalépők mostani helyzetétől, és sokan választottak volna az év elején, ha akkor ennek ismeretében dönthettek volna. Ilyen eset lenne például az általunk vázolt első forgatókönyv.

Az egészen biztos, hogy hónapokkal ezelőtt még a kormány a hárompilléres rendszer felszámolását tűzte ki zászlajára, ami végül is megtörtént, azonban a feladatot nem tudta tökéletesen megoldani.

A Portfolio.hu véleménye szerint sokkal egyszerűbb lenne a helyzet, ha a kormány világosan kimondaná, hogy csak két pillért akar egymás mellett látni, az államit és az önkéntes pénztárit, alkotmányos módon rendezné a magánpénztárakban maradók jogosultságát, és ezzel együtt olyan összefüggő öngondoskodás javaslat-csomagot készítene, amely világossá teszi, hogy évtizedek múlva már nem tud ugyanakkora nyugdíjakat adni az állam, mint most, tehát a lakosságnak előre meg kell takarítania az időskorára.

 

PC BLOGGER & PODCASTER
Bankmonitor  |  2022. május 19. 17:06
Ha jó jövedelemmel rendelkezünk, akkor is nagyon lényeges lehet a bankválasztás: az egyes pénzintéze...
Holdblog  |  2022. május 19. 16:24
Mindannyiunkat érint a pénzromlás, de más és más mértékben. Sajnos van, akinek a kenyér ára okoz gon...
MEDIA1  |  2022. május 19. 16:08
A hírportál szerint Lázár János egy bizonyos Építési és Beruházási MÚZEUM vezetője lesz. Erről erede...
Kasza Elliott-tal  |  2022. május 17. 19:41
Ma lezajlott a Magyar Telekom részvény-visszavásárlási aukciója, elköltötték a teljes erre szánt öss...
Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

Ennyibe kerül manapság egy luxus mobilház: ez lehet a lakásválság megoldása? + videó

Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?

Ilyen még nemigen volt itthon: itt a bejelentés, elindult a magyar Kickstarter

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában

Milliókat bukhat, aki így indít vállalkozást: jól meg kell gondolni, a KATA sem jó mindenre

Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 20. péntek
Bernát, Felícia
20. hét
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?