Ennyivel drágul a kóla, a jégkrém, a csoki, a levespor

A kereskedők úgy látják, a feketegazdaságot erősítené

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) mai tájékoztatása szerint a népegészségügyi termékadót az a vállalkozás fizeti, amely meghatározott termékek esetében a törvényben megszabott mértékek feletti, hozzáadott cukor- és só-, valamint koffeintartalmú élelmiszereket elsőként értékesít a belföldi piacon (üdítőitalok, energiaitalok, édességek, jégkrémek, sós snackek, étkezési porok közül gyárt, vagy importál).

Az érdekvédelmi szervezet úgy véli, az egészségügy céljai érthetőek, az egészségügyi szakemberek pontosan érvelnek. Kérdés azonban, milyen piaci és költségvetési hatásokkal lehet számolni a népegészségügyi termékadó bevezetésével.

Az OKSZ úgy véli, rövid időn belül nem lesz több pénzük a családoknak üdítő, édesség, snack fogyasztására, így nagyjából annyi lesz a költekezés értéke az adó bevezetése után ezekből a termékekből, mint előtte. Az adóval terhelt termékek ára emelkedni, ennek következtében értékesítésük mennyisége (literben, tömegben, darabban számolva) csökkenni fog, ami - el kell ismerni - egyezik az egészségpolitikai célokkal: a visszaesés mértéke a termékadó nagyságától függ (minél nagyobb lesz a termékadó, annál nagyobb csökkenés várható),

Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a gyártók nagyobb arányban kínálnak majd olyan helyettesítő termékeket, melyek a márkacsaládon belül megfelelnek az adómentesség követelményének (például csökkentett cukortartalmú, vagy cukormentes cikkeket ajánlanak). Prognózisuk szerint növekedni fog a feketézés, az adómegkerülés ezekből a termékekből többet vásárolnak majd külföldön, főleg a határ menti területeken élők és az utazók, (ami az élelmiszerek nagy áfa-különbsége miatt ma is mindennapos tapasztalat).

Az OKSZ arra számít, hogy a népegészségügyi termékadó növelni fogja az egészségügyi célra fordítható bevételeket, de feltehetően a várhatónál jóval kisebb mértében, a termékadóval sújtott termékek utáni áfa- és más adóbefizetések a visszaeső értékesítési mennyiség miatt csökkenni fognak, így összességében nem lesznek a költségvetésnek (az egészségüggyel együtt tekintve) számottevő mértékű többletbevételei (ami az egyik oldalon bejön, az a másik - például az áfa - oldalon kiesik).

Így drágulhatnak az élelmiszerek

Mint közleményükben írják, a népegészségügyi termékadó mértéke egyes információk szerint akár a következő mértékű is lehet:

- üdítőital esetében 10 forint/liter, 2012. január 1-jétől 15 forint/liter, ha cukortartalma meghaladja az 5g cukor/100 ml mennyiséget,

- energiaital esetében 300 forint/liter, ha koffeintartalma meghaladja a 20 mg koffein/100 ml mennyiséget (így egy doboz energiaital akár 75 forinttal is drágulhat),

- csomagolt édességek esetében 200 forint/kilogramm, 2012. január 1-jétől 250 forint/kilogramm, ha a
hozzáadott cukrot tartalmazó csokoládé, csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszeripari készítmény, keksz, cukorkaáru, lekvár, kandírozott gyümölcs, vagy zöldség, cukrászati termék cukortartalma meghaladja a 25 g cukor/100 g mennyiséget,

- jégkrémek esetében 100 forint/kilogramm, ha cukortartalma meghaladja az 5 g cukor/100 g mennyiséget,

- sós snackek esetében 400 forint/kilogramm, ha a gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített termék sótartalma meghaladja az 1g só/100g mennyiséget,

- étkezési porok esetében 500 forint/kilogramm, ha a levesek, mártások, ételalapok készítésére szolgál, sótartalma pedig meghaladja az 5 g só/100g termék határértéket.

A gyártók szerint sem jó megoldás

Továbbra is elutasítja az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) a népegészségügyi termékdíj bevezetésének tervét és kéri annak visszavonását.

Az ÉFOSZ elhibázottnak és elhamarkodottnak tartja az élelmiszer különadó bevezetését és elengedhetetlennek tartja, hogy az ágazat jövőjét érintő kérdésben az érintettek bevonásával, valódi szakmai vitát és hatásvizsgálatokat követően születhessen csak döntés. A hazai élelmiszeripar érdekeit képviselő ÉFOSZ szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára, ugyanakkor az élelmiszerek fogyasztói árának további növekedéséhez és hazai munkahelyek megszűnéséhez vezetne.

Mint hangsúlyozzák, a magyarországi élelmiszer-feldolgozók termékei csak és kizárólag a legszigorúbb hazai és uniós minőségügyi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok betartásával készülnek, így fogyasztásuk semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent és egyes termékcsoportok "népegészségügyi szempontból nem kívánatos élelmiszerekké" történő önkényes minősítése hatásvizsgálatokkal nem alátámasztott, így az érintett termékek és gyártóik hírnevét rontja.

Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon az élelmiszerárak szintje jelenleg is magasabb a régió országainak árszintjénél. A különadó bevezetése a fogyasztókat és a vállalatokat egyaránt terhelő indokolatlan adóemeléssel, illetve újabb árnövekedéssel járna együtt, a kis- és közepes méretű vállalkozásokat ellehetetlenítené, munkahelyeket szüntetne meg. Emellett inflációs nyomást gerjesztene, csökkentené az ÁFA bevételeket, erősítené az ágazatban tevékenykedő vállalakozások versenyképességét jelenleg is erősen veszélyeztető fekete kereskedelmet, így összességében a társadalomra és a gazdaságra is kártékony hatást gyakorolna. Ráadásul egy esetleges különadó miatti áremelés különösen hátrányosan érintené az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat.

Az ÉFOSZ véleménye szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára a kisadókra jellemző magas végrehajtási, ellenőrzési és adminisztrációs költségek miatt. A vállalkozások terhei indokolatlan növelésének elkerülése érdekében a jogalkotásról szóló törvénynek megfelelően az előzetes hatásvizsgálat elkészítése elengedhetetlen.