Maradhat a vagyonosodási vizsgálatok becslési eljárása

A rendelkezéseket még tavaly az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté támadta meg. A vagyonosodási vizsgálatnál az APEH becslést alkalmazhat, amikor meg kívánja állapítani, hogy a vizsgált magánszemély életvitele mekkora jövedelmet kívánt meg a múltban. Ilyenkor a bizonyítási teher megfordul az általános esethez képest, vagyis ez esetben a magánszemélynek kell bizonyítania, hogy amit az APEH becsül, az rossz. Ráadásul az ötéves elévülési időt megelőzően szerzett jövedelmet is igazolnia kell az adózónak, és az adóhatóság ezekre az adatokra is vizsgálatot végez.

Az Ab. az ombudsman indítványát megalapozatlannak találta.

Az Alkotmánybíróság határozatában leszögezi: A bírósághoz fordulás, valamint a bíróság által foganatosított érdemi elbírálás lehetőségét tehát a jelenlegi jogszabályi környezet biztosítja, mivel a vagyonosodási eljárásban hozott adóhatósági határozat ellen lehetőség van a közigazgatás rendszerén belül a fellebbezésre, majd ezt követően a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető... Eljárása során a bíróság érdemben vizsgálja felül az adóhatóság határozatát - írja határozatában az Ab. Az pedig, hogy a közigazgatási eljárás során a jogalkotó milyen bizonyítási rendet látott jónak bevezetni, nem alkotmányossági kérdés - fejti ki álláspontját a testület.

Ugyancsak nem az alaptörvénybe ütköző, hogy az adóhatóság a vagyongyarapodásra irányuló vizsgálat keretein belül az adózót egy részletes, vagyonával kapcsolatos kérdőív kitöltésére hívhatja fel. Ezt a kifogást azzal utasította el a testület, hogy a nyilatkozat benyújtása nem kötelező, arról az ügyfél szabad mérlegelése körében dönthet.

Az Ab. szintén elutasította azt a kifogást, miszerint a becslés megkezdése előtt az adóhatóság nem közli külön, írásban az adózóval a becslés alkalmazásának indokait, a jogorvoslathoz való jog sérelmét okozza, mivel az adózó nem tud jogorvoslattal élni a becslés alkalmazása, a becslés alkalmazását alátámasztó indokolással szemben. Ezt azzal indokolták a bírák, hogy az adózó a hatóság határozata ellen az adózó az Art. 136. § (1) bekezdése értelmében fellebbezhet, majd a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A fellebbezésben az adózó kifogásolhatja a becslés alkalmazása kapcsán előterjesztett, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvön alapuló adóhatósági bizonyítékokat, a becslés alkalmazásának indokait.