Többet keresünk majd áprilisban?

Az előre megtervezett béremeléseknek megfelelően, áprilisban béreket emel a vállalatok több, mint egyharmada. Azonban - mint azt Kerti Piroska, a Watson Wyatt hazai képviselője mondja - , a cégek csak a gazdálkodásuknak megfelelő mértékű emelést hajtanak végre, sem az adórendszer változásaiért, sem a forint gyengülésért nem nyújtanak kompenzációt.

A nemzetközi tanácsadó cégek 1,2 százalékpont eltéréssel, közel azonos mértékűre taksálják az idei fizetésemelés mértékét. A legpesszimistább szcenárióval a Mercer tanácsadó cég számol, szerintük 6,3 százalékos fizetésemelésre lehet idén számítani, melyet elsősorban az inflációs várakozások indokolnak - mondta Nagy Erika, a Mercer Magyaroszág üzeltágvezetője. Míg tavaly áprilisban a 2008-as átlagos fizetésemelés mértéke csak 5,3 százalék volt, addig év végére, az inflációs várakozások következtében ez már 6,1 százalékra módosult.

A legmagasabb előrejelzést a Hay Group tette közzé, szerintük 7,3 százalékos növekedésre lehet számítani április végéig. Ennek azonban csak kisebb hányadáért felelős az egyéni teljesítmény - magyarázta Jakabos Tünde üzletágvezető -, 4 százalék a megnövekedett inflációs várakozásokat követi.

A hazai vállalatoknál az emelés mértéke cégen belül, dolgozónként is eltérő. Teljesítménytől függetlenül a dolgozók többségének csak 2-3 százalékkal emelkedik a bére, a jobban teljesítők ezen felül plusz 1-2 százalékra számíthatnak, míg a kiemelkedő teljesítményűek akár tíz százaléknál is magasabb fizetésemelésnek örülhetnek.

A dolgozók többsége tehát az infláció mértékénél alacsonyabb emelésre, magyarul reálbércsökkenésre is számíthat.

Ki járt a legjobban? A tanácsadók többsége úgy látja, hogy a kulcsemberek fizetése emelkedik leginkább. Ugyanakkor szerencsésebbnek mondhatja magát az is, akinek fizetését elsősorban a cafeterián keresztül emelték, ugyanis ez az elem éves szinten 400 ezer forint értékhatárig adómentes.

A KSH adatai szerint a helyzet még fényesebb, ezek szerint a január havi nettó bérnövekedés inflációt meghaladó mértékű, 8,5 százalékos volt. Ágazati bontásban is eltérő mértékű volt az emelkedés: leggyorsabb az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén, ahol 14,8 százalékos volt, de a kereskedelem és az építőipar sem marad el sokkal e mögött (10,8 és 7,7 százalék).

A január havi, átlagon felüli emelkedésnek elsősorban az az oka, hogy a cégek többsége, az adóváltozásokat figyelembe véve az év végi prémiumok és bónuszok kifizetését januárra halasztotta.