Megállíthatatlanul terjed a feketemunka - mi lehet az ellenszer?

Spidla az Eurobatométer legfrissebb, feketemunkáról szóló felmérése kapcsán emelte fel hangját az adócsökkentési hullám gyorsítása érdekében. Az Európai Unió tagállamaiban ugyanis a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó adók összesen évi 1,2 százalékkal csökkentek 2000 és 2005 között.

A munkaügyi biztos a jövedelemadók mérséklése mellett a munkaerő-áramlás korlátozásának feloldásában látja a megoldást, véleménye szerint a moratóriummal továbbra is élő Németországnak, Franciaország, Belgiumnak és Ausztriának záros határidőn belül fel kell oldania az újonnan csatlakozott uniós államok munkavállalóival szemben alkalmazott gátakat.

Az Eurobarométer felmérésének keretében 26 755 uniós állampolgárt kérdezett meg arról, hogy milyen tapasztalatai voltak az előző évben a feketemunkával kapcsolatban. A megkérdezett 11 százaléka vallott úgy, hogy az elmúlt egy esztendőben vásárolt olyan terméket, vagy igénybe vett olyan szolgáltatást, melyről sejtette, hogy a vállalkozás vagy magánszemély nem fizet adót bevételei után.

A feketén nyújtott szolgáltatást vagy terméket a vásárlók 66 százaléka annak olcsóságával indokolta döntését, míg 21 százalékuk a gyorsaságért választotta az adóelkerülőket.

A felmérés rávilágít arra is, hogy a 500 millió lakossal rendelkező Európai Unióban, a munkavállalók közel 25 százaléka, vagyis minden negyedik aktív korú már résztvett illegális ügyletekben, a munkavállalói vagy a munkáltatói oldalon. A 26 ezer megkérdezett 5 százaléka pedig az elmúlt egy évben is dolgozott feketén.

A feketemunka GDP-hez viszonyított arányában a kevéssé pozitív első helyet a bolgárok viszik el, ahol az illegális munka a bruttó hazai össztermék 35 százalékára rúg. Ez az arány az unión belül országról országra jelentősen változik: míg a mediterrán térségben 20 százalékos, addig a dél-kelet európai államokban inkább a 10 százalékot közelíti.

A feketemunkában leginkább érintett társadalmi csoportoknak minden államban a munkanélküliek, a szabadfoglalkozásúak és az illegális munkások számítanak. A korosztályok szerinti megoszlás pedig arról tanúskodik, hogy a fiatalok többsége véli úgy, hogy még ráér a nyugdíjon gondolkodni és nyugodtan dolgozhat feketén.

Az Eurobarométer által készített felmérés adatai szerint a kelet-európai országokban általános gyakorlat, hogy a fizetés egy részét, a társadalombiztosítás és az adóhivatal szeme elől elrejtett borítékokban adják oda. Tehát azok a munkavállalók is részben feketén jutnak a fizetésükhöz, akiket egyébként bejelentenek a munkaadók.

Magyarország a középmezőny elején helyezkedik a bevallottan fekete munkát végzők arányának kérdésében: a válaszoló magyar munkavállalók 7 százaléka nyilatkozott arról, hogy az előző 12 hónapban dolgozott feketén, míg a megkérdezett 4 százaléka megtagadta a választ.