Visszaesett a magyar tőkevonzó képesség

Régiós összevetésben szembeötlő, hogy az egy projektre jutó munkahelyteremtésben nem igazán teljesítünk jól, hiába nőtt ez a mutató nálunk is a múlt évben. A csehek (154), a lengyelek (205) és a szlovákok (294) is jelentősen több foglalkoztatottra tettek szert egy-egy projekttel, mint mi (101).

Ebben talán az a tényező is közrejátszhatott, amit Havas István, az Ernst&Young vezérigazgatója említ a tőkevonzó képesség visszaesésének egy potenciális tényezőjeként - nevezetesen a dráguló munkaerőköltség. Havas ugyan óv attól, hogy egy év visszaeséséből messzemenő következtetéseket vonjunk le, ám az kétségtelen: e tekintetben a nemzetközi tendencia nem nekünk kedvez. Az alacsony munkaerőköltség a kelet-közép-európai régióban jelentős szerepet játszik a befektetői motivációk között, így Kína és India "felfedezése" még akkor is rosszul érintene minket, ha a bérjellegű kifizetések nem emelkednének gyorsan.

Kína és India térnyerése egyébként igen látványos. Az Ernst&Young felmérése szerint a világ legnépesebb országa attraktivitás tekintetében az idén letaszította a trónról az Egyesült Államokat, India pedig Németországot lökte le a dobogóról. Figyelemre méltó, hogy a top 10 tagja a régióból Lengyelország és a hozzánk hasonló méretű Csehország is

A probléma természetes megoldása a tőkeszerkezet átalakulása lehetne, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatás és tudásközpontú befektetéseknek kellene előtérbe kerülni, ahol a munkaerő nagyobb hozzáadott értéket tud előállítani - mutat rá Havas István. Hogy ez az átalakulási folyamat jelenleg mennyire intenzív, arról csak kevés adat áll rendelkezésre. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben a befektetések között találhatunk szép számmal ilyen típusú projekteket is. Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkára az országban található 43 szolgáltató központra hívja fel a figyelmet. Havas - hangsúlyozva, hogy általánosításra csak korlátozottan alkalmazható a megfigyelés - beszámol arról is, hogy az a munkaerőpiacon hasonló kereslettel fellépő Ernst&Young tapasztalja a központok növekvő elszívó erejét.

Ugyanakkor a folyamatnak remélhetően még csak az elején járunk, hiszen a statisztika még alig mutat ebből valamit. Miközben Európában a projektek fele a szoftveriparban valósult meg, Magyarországon ennek nyoma sincs. Nálunk - csakúgy mint általában a régióban - még az autóipar a sláger, igaz, az üzleti szolgáltatások területén már tapasztalható az élénkülés

Ebből azonban a tevékenység megoszlása alapján gyakorlatilag még semmi sem látszik. Az ipar hatalmas dominanciája mellett csak igen kis súlyt képviselnek a logisztika, a k+f, vagy éppen a szolgáltató központok is.

Mindezek ellenére az Ernst&Young felmérése mutat néhány olyan eredményt, ami alapján bizakodhatunk. Európa a visszaesés ellenére még mindig a külföldi tőkebefektetések legnépszerűbb terepe, őrzi globális vezető pozícióját. A vállalatvezetők többsége szerint Európa a jövőben is a befektetők kedvelt terepe marad, csupán 12 százalékuk számít pozícióromlásra

Ráadásul az öreg kontinens kilátásait illetően Közép-Európával kapcsolatosan a legoptimistábbak a cégvezetők. A következő három évben a befektetők több mint kétharmada számít valamilyen mértékű javulásra a régióban.

Ennél is fontosabb, hogy Magyarországot sem felejtették el a befektetők. Arra a kérdésre, hogy az új beruházásoknak és bővítési projekteknek milyen célországai lehetnek a jövőben, Magyarországot gyakran említették. A negyedik hely ezen a listán bizakodóvá teszi Egyed Gézát is, akit a kormányzati körökben megszokott "kötelező optimizmus" jellemez, amikor felhívja a figyelmet arra is, hogy az IMD versenyképességi ranglistáján 2007-ben megállt a lecsúszásunk, a leggyengébb pontnak számító makrogazdasági stabilitás javulásával pedig előbbre léphetünk.

Egyed szerint Magyarország azért is lehet, maradhat kedvelt befektetési célpont, mert több fontos kérdésben is jól állunk, illetve javulunk. Igaz, amikor a makrogazdasági stabilitást említi, meglepődünk, hiszen 2008 végén még csaknem másfélszer akkora lesz a költségvetési hiányunk, mint a második legrosszabbul álló EU-tagország - a következő évek hiánycsökkentésével kapcsolatban pedig erősek a kételyek.

De Egyed bízik a kedvező földrajzi fekvésben (a híd szerep és négy páneurópai folyosó), valamint a motivált és képzett munkaerőben is. Utóbbi kapcsán az alap- és középfokú oktatás minőségének elkeserítő eredményei, valamint a dobogós inaktivitási szint ugranak be nekünk, de a szakállamtitkár az oktatás az adózás és az üzleti környezet reformértékű javításában a versenyképesség további növelésének zálogát látja.