Alkotmányos-e a szolidaritási adó? - Őszre csúszhat a döntés

Amennyiben helyt ad az AB az alkotmányellenességnek a szolidaritási adó esetében, akkor az az idei évi államháztartási egyenleget közel 170 milliárd forinttal (a GDP kb. 0.6%-ával) is ronthatja, azaz jóval nagyobb horderejű az ügy, mint az AB által még tavaly ősszel alkotmányellenesnek titulált házipénztáradó, illetve az idén februárban megsemmisített elvárt adó (60 mrd Ft). Ráadásul a tavalyi évben befizetett 40 milliárd forint körüli adóbevételt kamatokkal együtt kellene visszafizetni a büdzsének és a további évek államháztartási egyenlegével kapcsolatos tervek is sérülhetnek.

A portfolio.hu kérdésére Veres János a tavasz során bizakodásának adott hangot az ügyben (nem meszeli el az AB a szolidaritási adót), holott lapértesülések szerint maga a pénzügyi kormányzat is a tavaly nyáron elfogadott adócsomag egyik legkritikusabb pontjának tartotta ezt az adónemet. A szakértők véleménye megoszlik abban, hogy kiállja-e az alkotmányossági próbát a jelenlegi formájában a szolidaritási adó. Akik szerint nem, ők azt emlegetik fel, hogy a testület a '90-es évek közepén megsemmisítette a 36-ról 18%-ra csökkenő társasági adóval párhuzamosan megjelent 23%-os kiegészítő adóval kapcsolatos törvényt, mert az felülírta a társasági adó által biztosított adómentességet.

A társasági adó egyik passzusa értelmében a legalább 10 milliárd (bizonyos megkötéssel legalább 3 milliárd) forint beruházást megvalósító adóalany a társasági adó mértékéig beruházási adókedvezményt vehet igénybe akár tíz éven át (ez a mentesség az évtized végén kifut). Ez pedig jogszabály szerinti teljes adómentességet jelentett, aminek segítségével számos multinacionális nagyvállalatot sikerült a '90-es évek közepétől hazánkba csalogatni, illetve beruházásokra ösztönözni.

Az egyik ilyen vállalkozás az Audi Hungária Motor Kft. volt, amely a leginkább hallatta a hangját a 4%-os szolidaritási adó ügyében. Ennek nyomán sikerült elérni, hogy minden vállalkozás levonhatja a szolidaritási adó alapjából a kutatás-fejlesztési kiadásokat. (A 4%-os szolidaritási adó vetítési alapja az adózatlan nyereség mínusz a kapott támogatások, korrigálva a kapott és fizetett osztalékok egyenlegével, és ebből vonhatók le a K+F-kiadások.)