Kiemelt figyelem irányul a kkv-kra

Az APEH már számos szabálytalanságot tárt fel ezen a területen, azonban ezek többsége nem szándékos adóelkerülés, hanem az összetett törvényi szabályozásra vezethető vissza.

A társaságiadó törvény az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján a kkv-nál a korábban még használatba nem vett ingatlan, tenyészállat, műszaki berendezés, gép, jármű közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke. Ezzel csak azok a cégek élhetnek, amelyek kizárólag magánszemélyek tulajdonában vannak, s nyereségesek. Az adóalap-kedvezmény összege nem lehet nagyobb az adózás előtti eredménynél, valamint 2001-ben 10 millió, 2002-től 30 millió forintnál.

A kedvezményt bizonyos esetekben vissza kell fizetni, az igénybe vett összeg kétszeresével kell megnövelni az adóalapot, ha a tárgyi eszközt az érvényesítést követő negyedik adóév végéig nem helyezték üzembe, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között aktiválták, üzemkörön kívüli ingatlanként hasznosítják, vagy elidegenítik. Nem jár kedvezmény a használt, illetve az importált használt gép után sem.

A kkv-k 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel (pénzügyi lízing) kamata után adókedvezményt lehet igénybe venni. A feltételrendszer egészen eltér a beruházási adóalap-kedvezménytől, ugyanis bármilyen tárgyi eszköz után igénybe vehető, használt eszköz is lehet, s a vállalkozás tagjai nem csupán magánszemélyek lehetnek.

Az adókedvezmény mértéke a ténylegesen megfizetett kamat 40 százaléka, de adóévenként 2004 előtt megkötött szerződéseknél maximum 5 millió forint, utána pedig 6 millió forint. Az adókedvezményként igénybe vett összeg nem haladhatja meg a számított társasági adó 70 százalékát.