Mennyi marad a zsebedben ? - Rés az APEH pajzsán

Pénzcentrum

2007. február 2. 08:00 3 perc

Ebben az évben - csakúgy mint eddig majdnem mindig - ismét változott az SZJA tábla. Nőtt az adósávok értéke, módosultak a járulékkulcsok, és némileg változtak a kedvezmények is. A most következő írásunkban összehasonlítunk néhány adózási lehetőséget arra az esetre, ha valaki munkavállalóként, egyéni vállalkozóként, evás vállalkozóként, vagy ekhózó "életművészként" keresi meg havonta a kenyérrevalót.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

Egy táblázat segítségével áttekintjük azokat az eseteket, hogy különböző adózási módoknál kinek mennyi pénzt kell befizetni a "közös kalapba" s mennyi marad a kasszában. Minden esetben azt feltételeztük, hogy nem a szimpla minimálbér után fizetjük a járulékokat.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Mind a négy esetben 250 ezer forintos bruttó havi jövedelemmel rendelkeznek "pácienseink". Az első adóalanyunk áfafizetésre kötelezett egyéni vállalkozó. Ebben az esetben azt az "extrém" esetet feltételeztük, hogy vállalkozónk a jövedelmén kívül más költséget nem számol el. Ez azért is szélsőséges helyzet, mert ha más költséggel nem is, de az útnyilvántartással mindig megpróbálnak eltüntetni némi bevételt az élelmes vállalkozók. Tehát ha becsületesen, az utolsó fillérig befizetjük a járulékokat (minimálbér után), az adókat, akkor nem sokkal több mint 113 ezer forintunk marad. Ezzel az összeggel a legrosszabb helyezést érjük el a fent említett adózási módok között.

A második esetben az evás vállalkozónk közterheit vizsgáltuk meg. A "tiszta" evásnál főszabályként az a helyzet, hogy a havi bevétel plusz húsz százalék áfából adóznak 25 százalékot. Az adózás után így kicsivel több mint 179 ezer forint marad a vállalkozónk zsebében, amellyel a képzeltbeli dobogó második fokáig jutott.

A legjobban teljesítő adózónk az ekhót választó művészember lett. Az ekhozóknak tizenöt százalékot kell fizetniük, plusz legalább a minimálbér közterheit. Ha abból indulunk ki, hogy mindenki a törvény betűje szerint jár el, és befizeti az adót, akkor az ekho tényleg kedvezményt jelent az adózóknak.

A harmadik helyen az "egyszerű" alkalmazott végzett. Ő a bruttó 250 ezer forintos fizetéséből 143 ezer forintot kap készhez. Az adóelőleg megállapításánál nem számoltunk kedvezményekkel, valamint adójóváírással sem.

A sorrend megállapítása után, még van egy dolog amit érdemes lehet megvizsgálni: mennyi maradt tavaly a zsebünkben?

JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A számok magukért beszélnek. Az evásokat és a munkaviszonyban állókat érintették legjobban a megszorítások.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy nem egyszerű dolog eldönteni (már ha egyáltalán döntési helyzetbe kényszerülünk), hogy melyik adózási formát válasszuk. Azokban az esetekben, ha az alkalmazotti munkaviszonyon kívül más lehetőségek is adódnak, és beletartozunk az ekhós szakmák valamelyikébe akkor a fenti táblázat alapján kifizetődő lehet ezt az adózási módot választani (amúgy is kötelező). Amennyiben nem tartozunk az ekhó hatálya alá és vállalkozóként szerezzük jövedelmünket akkor érdemes az evát (már ha van legalább 2 év mögöttünk) választani. Érvényes ez a megállapítás abban az esetben, ha nem tudunk bevételeinkkel szemben megfelelő költségmennyiséget elszámolni. Amennyiben, vállalkozásunk tevékenysége és forgalma lehetőséget ad a költségek és az áfa elszámolására, úgy abban az esetben kihasználhatunk egyéb lehetőségeket is. Természetesen a példában szereplő négy eseten kívül még számos lehetőség van arra, hogy adózzunk az államnak (illetve adót takarítsunk meg magunknak).

Célegyenesben az egészségügyi béremelés: itt a friss törvénytervezet, 15-17 százalékkal nőhetnek a fizetések

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az egészségügyi szakdolgozói bérrendezésről szóló javaslatot.

Kipakolt a pesti ételfutár: ennyi órabér jön össze 2026 őszén a Foodoránál és a Woltnál

A Woltnak és a Foodorának is dolgozó futár egy friss TikTok-videóban hasonlította össze a két platformot. Van különbség!

Hatalmas bajban a magyar munkaerőpiac: olyan emberek sem találnak munkát, akik korábban bárhol el tudtak helyezkedni

Megváltoztak az álláskeresés szabályai, a korábban biztosnak hitt pozíciók is veszélybe kerülhetnek a következő években.

Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

Magas foglalkoztatottság, szűkülő munkaerő-tartalék és egyre erősebb verseny a megfelelő készségekkel rendelkező dolgozókért – ez határozza meg jelenleg Magyarország és a tágabb régió munkaerőpiacát.

Változó bevándorlási szabályok és munkaerőigény, közelgő bértranszparencia: mire készüljenek a munkáltatók?

Ugyanazért a munkáért eltérő bér is járhat. Az eltérést viszont indokolni kell. A bértranszparenciára már a magyar törvény előtt érdemes felkészülni.

Már minden magyar járásban elérhető a bölcsőde, de több ezer településen még mindig nincs helyi ellátás

Jelentősen javult a magyarországi bölcsődei hálózat területi lefedettsége és kapacitása az elmúlt években,

700 ezres fizetéssel csábít hazánk egyik legnagyobb vállalata: számos embert keresnek, sok álláshoz tapasztalat sem kell

A Richter ilyen keresetekkel, juttatásokkal és fejlődési lehetőségekkel várják a leendő dolgozókat 2026-ban.

Több mint 68 ezer az üres álláshely Magyarországon, mégis egy évig tart munkát találni: ez állhat a háttérben

Miközben Magyarországon több mint 68 ezer betöltetlen álláshelyet tartanak számon, addig az álláskeresőknek átlagosan több mint 12 hónapra van szükségesük az elhelyezkedéshez.

Felmondás előtt állhat rengeteg magyar dolgozó: elégedetlenek a fizetésükkel, de a váltás komoly kockázat lehet

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével.

Minimálbér 2027: bemondta a kormány, mennyivel emelné a legkisebb fizetéseket - a munkáltatók nem örülnek

A kormány 7,5 százalékos minimálbér-emelést és 6,5 százalékos garantáltbérminimum-emelést javasol 2027-re, ami a szakszervezetek szerint reális és elfogadható kompromisszum.

Árthat a gazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap? Európai viszonylatban még így is rengeteget robotolnak a magyarok

Az európai statisztikák rávilágítanak: a magyarok a december 24-i munkaszüneti nap ellenére továbbra is a legtöbbet dolgozó nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban

Az RTL egykori műsorvezetője csomagkézbesítőként dolgozik: kiderült, miért kényszerült váltásra

Lukács Miki, az RTL korábbi műsorvezetője jelenleg csomagkézbesítőként dolgozik.

Minimálbér 2027: körvonalazódik, mekkora béremelés jöhet jövőre - friss hírek a tárgyalóasztaltól

Közeledtek az álláspontok, de egyelőre nem született megállapodás a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról

Kiderült, ha ennyit keresel, már tehetősnek számítasz Magyarországon: havi 100 ezerből tengődik az ország 20%-a

A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben évente mindössze 1 millió 236 ezer forint nettó jövedelem jutott egy főre, ami havi 103 ezer forintnak felel meg.

Súlyos pénzekbe kerülhet a munkahelyi feszültség: a szakértő figyelmeztet a következményekre

Az információk visszatartása, a bizalomhiány és a pletykálkodás a vállalati eredményeket is veszélyezteti.

Külföldre mennél dolgozni? Ezekben az országokban találsz most leghamarabb munkát: nagyon más a helyzet Ausztriában, mint Németországban

Van, ahol már több mint egy éve keresnek munkát az állástalanok, Magyarországon is közel fél év a medián.

A magasabb fizetés sem garancia a gondtalan életre: kiderült, mi emészti fel a magyarok pénzét

Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Ítélkezési szünet 2026 telén: ezekben a hetekben nem tart ülést a bíróság, nem születik ítélet, állnak az ügyek

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2026. december december 24-e és január 1je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír