Hogyan működik a gazdaság? - az adózás titkai

Adó

Az államnak, így a magyar államnak is vannak olyan feladatai (közoktatás, egészségügy), melyek ellátásának finanszírozásához forrásokat igényel, az állami bevételek egyike az adó, illetve az adójellegű bevételek.

Az adó fogalma szerint egy olyan kötelezően fizetendő összeg, amellyel szemben nem áll ellenérték, tehát az adóért cserébe az állam közvetlen módon nem ad semmit. Az adójellegű bevételek közé tartoznak még a külkereskedelemre kivetett vámok, illetve a különböző illetékek.

Ki szedhet be adót?

Adót az állam vethet ki, ennek mértékét jogszabályokban határozzák meg. Beszedésre azonban már mégy hatóság jogosult a mindenki számára ismert Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalon kívül a Vám- és Pénzügyőrség, az önkormányzatok és az Illetékhivatal.

Adófajták

Az adó mértékét sokféleképpen meg lehet határozni, az lehet proporcionális, degresszív és progresszív, amelyet még tovább bonthatunk sávosan, illetve lineárisan progresszív adóra.

Progresszív adóról akkor beszélünk, ha az átlagadókulcs nő az adóalap növekedésével. Az adófajta lineáris, ha az átlagadókulcs növekedés egyenletes és sávos, ha a határ, és ezáltal az átlagadókulcs emelkedésében "ugrások" tapasztalható.

Proporcionális adó esetén az adókulcs állandó, konstans, vagyis a adóalap növekedésével egyenes arányban nő a fizetendő összege.

A degresszív adó viszonylag ritka, ugyanis ebben az esetben az adóalap növekedésével csökken a átlagadókulcs, vagyis annál kevesebb adót kell fizetnünk minél nagyobb az adózandó összeg.

Alapfogalmak

Az adózás folyamatát, az adózó kötelezettségeit és jogait a 2003. évi XCII. az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza.

Adózóként mindenki kötelezett bejelentésre, nyilatkozattételre, adómegállapításra, bevallásra, adófizetésre és adóelőleg fizetésére, bizonylat kiállítására és megőrzésére, nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), adatszolgáltatásra, adólevonásra, adóbeszedésre.

Az adóalany az a személy, magánszemély vagy szervezet, amely tevékenysége következményeként a adózási kötelezettség létrejön, vagyis a munkavállaló, aki dolgozik, illetve a vállalkozó, akinek bevétele van.

Az adó tárgyát pedig dolog, jog, vagy tevékenység, amely miatt az adót meg kell fizetni. A lakóépületnél maga az épület, a személyi jövedelem adónál, amelyről a későbbiekben bővebben is szólunk majd maga a elvégzett tevékenység.

Az erre megnevezett érték vagy természetbeni mennyiség adja az adó alapját, amely után az adókulcs vagy az adótétel alkalmazásával kiszámítják az adó összegét.

Az adófizető pedig az a személy, aki az előbbiekben leírt módon megállapított adót megfizeti. A gyakorlatban az adófizető és az adóalany, vagyis a tevékenységet végző eltérhet egymástól, például a vállalkozások által fizetett társasági adó esetében.

Mi történik, ha valamit nem fizetsz vagy túl sokat fizettél?

Ha időben észreveszed tévedésed önellenőrzést gyakorolhatsz, amelynek keretében befizetheted az elmaradt adót, vagy visszaigényelheted a pluszt. Ha ezt megteszed, akkor csupán önellenőrzési pótlék befizetésével orvosolhatod hibádat, amely a mindenkori jegybank alapkamat (jelenleg 8 százalék) időarányos része.

Ha azonban elmaradsz az adófizetéssel és erre az adóhatóságnak kell figyelmeztetnie, akkor az önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékot kell fizetned, amelynek értéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része minden naptári nap után.

Ennél is nagyobb bírságot ró az adóhatóság azonban azokra, akik a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséget késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, nekik mulasztási bírságot kell fizetniük, amely az fennálló adótartozás 50 százaléka.