Mivel trükköznek az EVA-sok?

A revizorok minden esetben megvizsgálják azokat a cégeket, amelyek evaalanyisága számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt szűnt meg, és ellenőrzik azokat a vállalkozásokat is, amelyek a jogszabályi kritériumok szerint nem választhatták volna az evát, de megtették. Az érintett - kettős könyvvezetésű - cégek sok esetben nem rendelkeznek költségbizonylatokkal, ezért náluk általában többlet-adófizetési kötelezettséget állapítanak meg.

Az APEH idén is szúrópróbaszerűen ellenőrzött olyan cégeket, amelyek árbevétele az előző évekhez képest jelentősen emelkedett, és megközelítette a törvényben előírt 25 millió forintos határt, vagy tulajdonosai egy érdekeltségi körbe tartoznak. Feltártak egy olyan esetet is, amelynél milliós nagyságrendű adókülönbözetet állapítottak meg egy evás egyéni vállalkozónál, aki a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő cégtől befogadott számla összegével nem növelte meg az evaalapját.

Az adózók esetenként kapcsolt vállalkozások alapításával használták ki az októberig 15 százalékos adóterhet viselő végső értékesítés lehetőségét úgy, hogy a befogadott számlák áfatartalmát az érdekeltségi körükbe tartozó másik cégükben helyezték levonásba. Ez az adómegtakarítási lehetőség az evakulcs 10 százalékpontos emelésével megszűnt - az áfakulcs ugyanis alacsonyabb, 20 százalék.

Visszaélésre ad lehetőséget, hogy az evás cégek jó része csak bevételi nyilvántartást vezet, ezért a tényleges költségeiről nem rendelkezik számlával és nyilvántartásokkal. Gyakori, hogy egy cég evás bt.-től vagy egyéni vállalkozótól fogad be fiktív szolgáltatásokról számlát, ilyenkor a revizorok ellenőrzik a gazdasági események valóságtartalmát.