Az első UV díjmentes - limitált díjak a felsőoktatásban

Pénzcentrum

2006. december 5. 09:30

A március 1-jén életbe lépett új felsőoktatási törvény meghatározza, hogy mely szolgáltatásokért lehet pénzt kérni. Megszűnik annak a lehetősége, hogy különféle jogcímeken akár több tízezer forintot szedjenek be az intézmények az államilag finanszírozott hallgatóktól is (mint például a tavaly kirobbant Havas-iskola botrány) - írja a Népszabadság.

Az oktatási minisztérium illetékesei szerint a 2007-es felvételi tájékoztatóban nem szerepel majd az a táblázat, amely az államilag támogatott hallgatók által fizetendő különböző díjakat részletezi, mivel ezek díjak nagy része a jövőben nem lesz beszedhető.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A tavasz óta érvényben lévő új szabályozás szerint már az idei vizsgaidőszakban is csak a második utóvizsgáért kell fizetniük a hallgatóknak. Államilag finanszírozott képzésben részt vevőktől nem szedhető beiratkozási díj, és az ingyenes képzéssel kapcsolatos okiratok (például leckekönyv, diploma) egyszeri kiadása is.

Ugyanakkor nem lesz minden ingyenes, továbbra is fizetni kell az ugyanabból a tárgyból tett harmadik és további vizsgáért, a kötelezettségek elmulasztásáért, vagy késedelmes teljesítéséért. Azonban ezeknek a díja sem haladhatja meg az éves hallgatói normatíva (116 500 forint) 5 százalékát, azaz 5 825 forintot.

Pénzt lehet kérni továbbá a könyvtár, a laboratóriumi, a számítástechnikai illetve a sporteszközök használatáért is "az szolgáltatáson kívüli körben". Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint a helyzet egyértelmű, ha a hallgató a képzés keretében használja például a számítógéptermet, azért nem, de ha például este beül internetezni, azért lehet díjat kérni. Ennek pontos részleteit a térítési és juttatási, illetve tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell rögzíteni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír