Egyre több nyugati országban vezetik be a felsőoktatási tandíjfizetési kötelezettséget, ezzel párhuzamosan pedig a diákhitelek rendszere is egyre jobban kiépül, hiszen igény keletkezik a kölcsönre - írja a Világgazdaság.
Belgiumban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Hollandiában és Ausztriában például állami kézben van a diákhitel-rendszer, számos országban azonban a pénzintézetek is kínálnak piaci alapú konstrukciókat. Ezek lényegében a jelzálog alapú konstrukciókra hasonlítanak, ahol az ingatlan szerepét a fiatalok által megszerzett, piacképes tudás tölti be.
A kölcsön törlesztését a munkába állás után kezdik meg a diákok, a részletek pedig a jövedelmük néhány százalékát teszik ki.
Az érdeklődés alakulását jól jelzi, hogy Nagy-Britanniában a kilencvenes évek elején még a hallgatók csupán 28%-a vett fel kölcsönt, a 2004/2005-ös tanévben azonban ez az arány megközelítette a 80%-ot. Londonban a hallgatók által felvett összeg átlaga 3,000 font felett van, a kamatláb pedig a mindenkori inflációval egyenlő. Nem egyedi módon a szigetországban is van egy jövedelemhatár, mely alatt egyetlen fontot sem kell visszafizetni.
Németországban a kormányzat által támogatott hitel felső határa egy-egy képzési szakasz alatt 7,200 euróra tehető.








