Több ezer diák és szülő gyűlt ma össze a budai várban lévő Dísz térre, hogy kifejezze egyet nem értését a kormány azon döntésével kapcsolatban, hogy a februárban ígértekkel ellentétben mégis bevezet egyfajta tandíjat, amelyet fejlesztési részhozzájárulásnak nevezett.
Több ezer diák és szülő gyűlt tegnap össze a budai várban lévő Dísz térre, hogy kifejezze egyet nem értését a kormány azon döntésével kapcsolatban, hogy a februárban ígértekkel ellentétben mégis bevezet egyfajta tandíjat, amelyet fejlesztési részhozzájárulásnak nevezett el.
A fél öttől hat óráig tartó rendezvényen beszédet mondott a Liga Szakszervezet, az ESIB (Európai Hallgatói Önkormányzatok Szövetségének) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke is. Emellett különböző frappáns rövidfilmekkel és klipekkel töltötték ki a beszédek közötti időt, ezek színesítették a repertoárt.
Az ESIB elnöke hangsúlyozta az európai hallgatói önkormányzatok együtt éreznek a magyar diákokkal, megértik felháborodásukat. Mind a magyar kormánynak, mind az Európai Parlamentnek és mindazoknak, akik azt hiszik a tudás privilégium azt üzente magyarul: "nem kell tandíj" osztatlan sikert aratva nyelvtudásával a tüntetők sorai között.
Eckler Gergely beszédében főként azt sérelmezte, hogy a tandíj bevezetését több hónapon keresztül tagadó kormány félrevezette a hallgatói önkormányzatot, amelyet még arra sem méltattak, hogy a parlamenti szavazásra bocsátása előtt megmutassák neki a törvénytervezetet. Elhamarkodott, félresikerült intézkedésnek nevezte a hallgatói hozzájárulás bevezetését, amely ellen mindaddig tiltakozást fognak szervezni minden szemeszter elején, míg a kormány át nem gondolja a majd fél milliós hallgatói tömeggel való viszonyát. Emellett azonban azt is hangsúlyozta: a HÖOK semmilyen párt érdekeit vagy véleményét nem teszi magáévá, szerinte míg nemet mondani nem jelent ellenzékiséget, addig igennel felelni sem jelent kormánypártiságot, és a hallgatói rétegnek pontosan egy pártatlan kommunikációra épülő társadalmat kellene létrehoznia hazánkban.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








