Mekkorát nyom le az ÁFA-vágás az árakból? (eltérő prognózisok)

A múlt havi 3.3%-os pénzromlási ütem alakulásában meghatározó tényezők az üzemanyagárak mérséklődése, és az előrehozott ÁFA-csökkentés lehettek. Utóbbi főként a tartós fogyasztási cikkeket (pl. iparcikkek) érinthette. A ruházati termékek szintén lefelé húzhatták az indexet, míg az élelmiszerek árai (elsősorban a zöldség- és gyümölcs a szezonalitással összefüggő bizonytalanaságok miatt) elképzelhető, hogy inkább felfelé mutató hatással bírt.

A tavaly decemberi 3.3%-os pénzromlási ütemmel egyébként a Magyar Nemzeti Bank bőven teljesítette a 2005 végére kitűzött 4% (+/-1%-pontos) inflációs célját. Tavaly évközben felmerültek olyan aggályok is, hogy esetleg jelentős alullövés következik majd be.

Januári leszorítás

A mai prognózis alapján az elemzők januárra 2.3%-os éves alapú pénzromlásra számítanak fokozott előrejelzési bizonytalanság mellett. Az év közepéig a ráta 1% közelébe (esetleg az alá is) mérséklődhet, majd újból emelkedhet. Az év második felének inflációs szempontból is egyik legnagyobb kérdése az, hogy a választásokig féken tartott hatósági energiárakkal mi lesz az év közepén. Fontos lehet még többek között természetesen az olajárak alakulása is.

Mivel az adóváltozás fokozott szereppel bír az idei évi pénzromlási ütemre (headline), ezért az ennek hatását kiszűrő Változatlan Adótartalmú Árindex (VAI) ismét előtérbe kerülhet. Ezt a mutatót a KSH 2004 elején az EU-csatlakozás miatt bekövetkezett részleges ÁFA-emelések miatt vezette be, hogy az inflációs folyamatok pontosabban láthatók legyenek.

Az elemzői prognózis az idén decemberi éves árindexet 1.8%-ra tette, azaz az MNB idén év végi 3.5% (+/-1%-pontos) inflációs célja szintén bőven teljesül. Az ÁFA-csökkentés miatt azonban ez már korábban is tudható volt. Az MNB már nem az idei év végi, hanem a 2007-től életbe lépő folyamatos 3%-os pénzromlási ütemet jelentő céljára koncentrál monetáris döntéseinek meghozatalakor.

Az elemzői prognóziokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze