Az új konvergencia-program számai: cél a 2010-es euró !(?)

Pénzcentrum

2005. december 2. 09:43

A mai napon elérhetővé vált a Pénzügyminisztérium honlapján a frissített konvergencia-program. A kormány tegnap küldte el a dokumentumot Brüsszelbe. A program az euró 2010-es bevezetését célozza, a hiány 2008-ra a GDP 2.8%-ra csökkenne (a nyugdíjpénztári befizetések hatásával korrigálva). A program fő célszámai a korábbi információkhoz képest új elemet nem igazán tartalmaznak. A hiányszámok

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

2006-ra a piaci becsléseknél továbbra is alacsonyabbak. A program betartásához érdemi lépésekre lenne szükség, melyeket legkorábban 2006 második felében várhatunk.

A konvergencia-program államháztartási hiányra vonatkozó adatai láthatóan módosultak az előző program óta. Az indoklás szerint "az előző konvergencia program benyújtása óta nagyrészt módszertani, elszámolástechnikai okokból jelentősen módosultak a kormányzati szektor adatai". A 2005. márciusi Notifikációban az ÁFA-bevételek eredményszemléletű korrekciójának felülvizsgálata megnövelte a 2003. évi hiányt. A szeptemberi Notifikációban az Eurostat álláspontját figyelembe véve két lényegi korrekcióra került sor: a közszféra egyhavi többletilletményének egységes kezelése, valamint az autópálya konstrukció átminősítése következtében felfelé módosultak a 2004. és 2005. évi hiány adatai. A korrekció a GDP arányában mintegy 1 százalékponttal növelte meg a tavalyi deficitet. 2005-ben az autópálya építés új, PPP-konstrukcióban tervezett folytatása mind a bevételi, mind a kiadási oldalon javította volna az egyenleget. A konstrukció átminősítése a GDP közel 2%-ával rontja a 2005. évi várható hiányt.

2006-ban és 2007-ben az Eurostat előzetes állásfoglalása szerint a katonai beszerzések (Gripen vadászgépek) a konstrukció jellegétől és a tényleges fizetés ütemezésétől függetlenül 0.3 százalékponttal megnövelnék a hiányt a kormány által tervezett deficitpályához képest. Ez a növekedés a kormány szerint azonban pusztán az elszámolási módszer megváltozásának hatását tükrözi, miközben nem érinti a fiskális politika tényleges keresleti hatását. A kormány ezért úgy ítélte meg, hogy nem szükséges és közgazdaságilag nem indokolt az elszámolástechnikai okokból bekövetkező átmeneti kiadási szint emelkedést az eddig tervezettnél nagyobb mértékű tényleges keresletszűkítő hatással járó intézkedéssel ellentételezni.

A kormányzati szektor hiánya a nyugdíjreform hatásával együtt a GDP 3.4%-ának felel meg 2008-ban. A megreformált Stabilitási és Növekedési Egyezmény értelmében, amennyiben a deficit lényegesen és folyamatosan csökkenve már a referenciaérték közelében alakul, akkor az államháztartás helyzetének értékelésekor 2005-től kezdődően lehetőség van a nyugdíjreform költségeinek degresszív beszámítására. 2008-ban a nyugdíjreform hatásának 40%-ával korrigálva a hiány a GDP 2.8%-a, ami már lehetővé teheti, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott hiány eljárás alól. Ez a szám egyben az euró bevezeztése szempontjából is fontos limit teljesítését is jelentené.

A program szerint a túlzott hiány megszüntetése után kerülhet kijelölésre a fiskális politika által elérendő következő középtávú célérték. Az államháztartási egyensúly javulása 2008 után is folytatódni fog - áll a programban -, a deficitnek a gazdasági ciklus hatásától és átmeneti intézkedésektől megtisztítva a GDP 0.5-1%-ára kell mérséklődnie a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében.

A konvergencia jelentés úgy fogalmaz, hogy az adócsökkentési program mellett az egyenleg javulása a kiadások erőteljes visszafogásán keresztül valósul meg. A 2006-2008 közötti időszakban folytatódik az állami feladatellátás felülvizsgálata, a párhuzamosságok, illetve a szükségtelennek ítélt tevékenységek megszüntetése, hatékonyabban és takarékosabban működő intézményrendszer kialakítása.

2005 és 2008 között a kiadások GDP-hez mért arányának több mint 7 százalékpontos visszafogása biztosítja az egyenleg évi átlagos 1.4 százalékpontos javulását és egyidejűleg lehetőséget ad az adóterhelés mérséklésére.

Ezekben a szakmákban kezdőként is 800 ezres fizetés vár: rengetegen tettek jó lóra, tömegeket keresnek

Ezen a héten szerdán kerültek kihirdetésre a felsőoktatási felvételi pontok, ahogy azt a Pénzcentrum is még aznap este nyomon követte.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír