Harmadával bővült Magyarország ázsiai importja

Augusztusban a deficit 385.4 m eurót tett ki, ami a tavaly augusztusinál közel 50 m euróval több. Az első nyolc havi hiány azért kisebb a 2004-esnél, mert március-árilis-május hónapokban a deficit a tavalyinál lényegesen kisebb volt. A nyagságrendi eltérés oka feltehetően nem valós fundamentális változás, hanem az uniós csatlakozás miatti magas bázis, illetve az azóta átalakult bevallási rend (önbevallásos rendszer).

Idén az import első félévi növekedési ütemét jelentősen befolyásolták a 2004. évi folyamatok, amikor is előbb a csatlakozási elővásárlások, majd a csatlakozást követően a vámraktárakban tárolt közösségi származású áruk belföldiesítése (ún. átmeneti tételek elszámolása) jelentett egyszeri és összességükben jelentős értékű forgalmat. A magas bázisszint következtében az első hat hónapban szokatlanul alacsony importdinamika és szétnyíló export-import olló alakult ki. Júliusban és augusztusban már nem érvényesült ez a hatás, az export és az import értéke lényegében azonos mértékben bővült, ami az egyenleg romlását eredményezte ezekre a hónapokra. Augusztusban a behozatal növekedési üteme újra kétszámjegyűvé vált.

A behozatal forintárszintje az első nyolc hónapban lényegében változatlan maradt, a kivitelé 2%-kal mérséklődött. A cserearány közel 2%-kal romlott, amit jelentős részben az energiahordozók kereskedelmében tapasztalt határozott árszintnövekedés eredményezett.

A forint a főbb devizákhoz viszonyítva több mint 3%-kal erősödött a bázisidőszakihoz képest, amelyen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz képest 3, a dollárhoz viszonyítva pedig 6%-os felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 1, importban pedig 3%-kal nőtt.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 5%-kal bővült, az onnan feladott behozatalé ezzel szemben 3%-kal mérséklődött. A régi tagállamok viszonylatában az export volumene 1%-kal nőtt, míg az import 5%-kal csökkent. A kivitel indexe a teljes külkereskedelmi forgalmunkból 10%-os részaránnyal rendelkező új tagállamok esetében is magasabban alakult a behozatalénál (136, illetve 109%). Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel volumene 27, a behozatalé 19%-kal nőtt. A reláción belül az ázsiai országokból behozott, valamint az Európai Unión kívüli európai országokba kivitt termékek forintértéke egyaránt mintegy harmadával emelkedett.