Bokros: lassítja a növekedést a költségvetés, nem kellene tolni az eurót

A pénteken a parlament elé terjesztett költségvetés inkább lassítja a gazdasági növekedést mint gyorsítja azt - állapította meg Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a köztévé egyik mai adásában. Megítélése szerint káros, ha az euró 2010-es céldátumát tovább tolja a kormány. Ha az euró bevezetése 2010-ben nem célja Magyarországnak, akkor 2013-ban vagy 2016-ban miért lesz az? - teszi fel a kérdést.

A napokban a parlament elé terjesztett 2006-os költségvetés inkább lassítja mint gyorsítja a növekedést - állapítja meg Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. Ennek oka, hogy a hiány továbbra is igen magas, a költségvetés túl sok forrást von el a magánszektortól, emiatt annak kevesebb fejlesztésre, beruházásra fordítható erőforrása marad. A költségvetési tervezet jövőre 4.1%-os GDP növekedéssel számol, a hiány nyugdíjkorrekcióval a GDP 4.7%-a, anélkül 6.1% lehet.

A pénzügyminiszter és a kormányfő is a szolidaritást és a fejlesztést nevezte meg a jövő évi költségvetés fő prioritásai közül. Bokros szerint a tervezet nem fejezi ki ezeket az értékrendeket. Ennek oka a magas hiány, mely rövid távon lehet, hogy gyorsítja a növekedést, de középtávon biztosan nem. Ezzel a jövőbeni lehetőségeket korlátozzuk.

Látható, hogy a költségvetési deficitet a hazai megtakarítások hiányában elsősorban külföldi tőke fedezi. A magyar állampapírok legjelentősebb vásárlói a külföldiek illetve külföldi érdekeltségű társaságok. Az államháztartás ilyen típusú magas finanszírozási igénye az oka az ún. ikerdeficit problémának is (magas folyó fizetési mérleg deficit és államháztartási hiány együtt).

Megengedhető-e választási évben megszorító költségvetés, illetve a 2006-os terv csak fél évre szól? - hangzott el a kérdés. Bokros szkeptikusan válaszolt. Megítélése szerint hamis az az érvelés, hogy minél többet költünk, annál jobb a gazdaságnak. Nem helyes az, ha egy költségvetést nem egész évre illetve nem a realitások talaján készítenek. A költségvetési politika az utóbbi időszakban hiteltelenné vált. 4 éve nem sikerül hiteles költségvetést készíteni, a tényszámok és a tervek köszönő viszonyban sincsenek. Feltehetőn így lesz ez a jövő évi számokkal is. Bokros hangsúlyozta, hogy mérvadó nyugati gazdasági újságok is felelőtlen és hiteltelen magyar gazdaságpolitikáról írnak. Ezeket elemzők, befektetők olvassák, akik egyszer észbe kapnak, mi pedig csak a korrekciót látjuk majd a piacokon.

Bokros szerint a 2010-es euró bevezetési céldátum már egy korrigált időpont 2008 után. A további tologatás csak a még hiteltelenebb állapothoz vezet. A volt pénzügyminiszter nem érti azt az érvelést, hogy 2010-ben Magyarországnak nem érdeke az euró. Ha akkor nem, miért lenne az 2013-ban vagy 2016-ban? - teszi fel a kérdést.