Jelent-e veszélyt a német gazdaságra Magyarország? (2.)

A minisztériumi vezető szerint ma a magyar gazdaság 87%-ának van valamilyen összefüggésben köze a német gazdasághoz, ami kiemelkedően szoros gazdasági kapcsolatokra vall. Ezt alátámasztja az is, hogy a teljes magyar külkereskedelmi forgalomnak több mint egy harmada Németországgal bonyolódik le.

Garamhegyi szerint Magyarország (illetve a többi új EU-tag) nem jelent veszélyt a német gazdaságra, hiszen "azok a vállalatok működnek jobban (Németországban), amelyek bizonyos értelemben jelen vannak itt (ebben a régióban) is". Szavai szerint "könnyebb jó eredményt felmutatni az Audinak Ingolstadt-ban, ha az Audi jól teljesít Győrben, korábban ezt gondolni lehetett, ezt most statisztikai adatokkal is bizonyítani tudom". (Megjegyezzük, hogy az Audi az utóbbi években a teljes nyereségének több mint a felét Magyarországon mutatja ki, ebben az adózási megfontolások komoly szerepet játszanak.)

A GKM illetékese szerint mindez arra utal, hogy "ma Magyarország egyértelműen alkalmas arra, hogy kiegészítse a német gazdaság működését" - majd hozzátette, hogy Magyarországon kisebb a munkaerő-költség (a nyugati országoknál), ugyanakkor esetenként meghaladja a nyugat-európai termelékenységet. "Ez mindenképpen olyan erő, amit ki kell tudni használnunk."

Garamhegyi szerint úgy tűnik, hogy a vállalatok mindezt jól tudják és igyekeznek is kihasználni: tavaly mintegy 3.4 milliárd euró volt a külföldi működőtőke- befektetés Magyarországon, míg idén az első negyedévben az FDI az elmúlt 10 év legjobb eredményét könyvelhettük el (több, mint 350 millió euróval meghaladta az előző év azonos negyedévi adatát). A helyettes államtitkár szerint az adataik arra utalnak: a második negyedévben is folytatódott ez a kedvező tendencia. (A Magyar Nemzeti Bank szeptember végén teszi közzé a második negyedéves fizetési mérleg adatokat.)

Garamhegyi azzal zárta rövid beszédét, hogy a fentiek mind arra utalnak: "komoly erőt tudunk hozzátenni a nyugat-európai országok teljesítményéhez, hogy fel tudjuk venni a versenyt az USA-val."

Egyértelműen Németország Magyarország első számú külkereskedelmi partnere mind az export, mind az import vonatkozásában, ráadásul pozitív szaldóval (az export meghaladja az importot).

A KSH adatai szerint (forintban számolva) a 2004-es teljes magyar importon belül 28.2%-ot, míg 2005. első félévében 31.4%-ot tett ki a Németországból származó behozatalunk. A 2004-es teljes éves importvolumenünk 10.1%-kal nőtt az előző évhez képest. Az idei első félévben 6%-kal csökkent az importnuk 2004. hasonló időszakához mérten.

Az exportadatokat tekintve: 2004-ben a teljes magyar behozatalnak a 31.4%-a Németországba irányult, míg ez 2005. első félévében 29.6%-ot tett ki. A 2004-es éves exportvolumen 6.5%-kal haladta meg az előző évi volument. 2005. első félévében az export 5.5%-kal csökkent 2004. hasonló időszakával összevetve.

Amint arra már korábban felhívtuk a figyelmet, a magyar külkereskedelem a tavaly májusi EU-csatlakozást követően az új EU-tagállamokkal különösen megélénkült (pl. a Csehországba irányuló exportunk az idei első félévben 46%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát.)

2005.06.30 14:10
Fokozódó mértékben önti el a magyar piacot a kínai import