Forintgyengülés, kamatemelés?

Jelenleg a lakosság havonta 250-260 m euró értékben vesz fel devizahitelt. Ez éves szinten 3 mrd eurónyi forintkeresletet jelent. A devizahitelek a forintkamatok csökkenése ellenére is igen népszerűek, az új hitelek zöme euró vagy svájci frank alapú.

Ha az állampapírpiaci statisztikákat nézzük, akkor látható, hogy a külföldi befektetők az elmúlt időszakban mint eladók jelentek meg a piacon. Ennek ellenére a forint nem gyengült, melynek okai a fent említettekben keresendő. A folyó fizetési mérleg hiány az idei évben megközelítheti a 7 mrd eurót. Ennek egy részét a működőtőke befektetések finanszírozzák, a többit az adósság és nem adóssággeneráló portfólióbefektetések illetve hitelek. Látható, hogy a 3 mrd eurós tétel igen jelentős.

A lakosság egyelőre úgy tűnik nem értékeli reális veszélynek a forint gyengülését, az árfolyam rövid távú stabilitását hosszú távra vetítik ki. A következő hónapokban az év végi fogyasztási hajrához kapcsolódóan várhatóan továbbra is jelentős lesz a devizahitel-felvétel, de az ezt követő időszakban a csillapodás fázisa várható, mely az árfolyamra is visszahathat. Ha a forintkereslet ezen eleme gyengül, az más területeken is tőkekiármlást generálhat. Barcza szerint ami egy hirtelen forintgyengüléstől megmenthet egy ilyen esetben, az a 2006-os választásokon győztes új kormány gyors és határozott egyensúlyteremtő politikája.

A forint esetleges gyengülésével érik az újabb választási kamatemelési ciklus. Kérdés, hogy a korrekció honnan indul majd: 4.5, 5, 6%-ról?