A stratégák harmada 2010 utáni magyar euróbevezetéssel számol - fokozódó pesszimizmus (2.)

Pénzcentrum

2005. augusztus 11. 16:15

A Reuters által augusztus 8. és 11. között megkérdezett 35 stratéga mintegy harmada azzal számol, hogy Magyarország nem lesz képes 2010-ben bevezetni az eurót. A szakértők válaszainak mediánja szerint a 3%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt a jövő évi választások miatt csak 2009-re tudjuk majd teljesíteni, ami egy évvel későbbi dátum a legutóbbi (május közepi) felmérésben megfogalmazott időponthoz képest. A szakértők pesszimizmusának növekedésére vall az is, hogy májusban a magyar euróbevezetésre a legoptimistább vélemény még 2008 volt, ez most 2010-re módosult. A legpesszimistább vélemény 2012-ről 2014-re változott. Az euró előszobáját jelentő ERM-II. árfolyam-rendszerbe várhatóan 2008-ban lépünk majd be, mely nem változott májushoz képest. A szakértők várakozásai szerint a forint 251-es árfolyam mellett kerülhet rögzítésre az euróval szemben, ami 4 forinttal erősebb a májusi felmérés eredményénél, de a jelenlegi árfolyamnál több mint 3%-kal gyengébb.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Az eurót az új tagországok közül leghamarabb Litvánia, Észtország és Szlovénia vezetheti be 2007-ben, őket követheti egy évvel később Lettország, Ciprus, Málta. Szlovákia a várakozások szerint csak 2009-ben (de a visegrádi országok közül még így is elsőként) válthatja majd fel fizetőeszközét az euróra, míg Lengyelország, Csehország és Magyarország erre csak az évtized végén, azaz 2010-ben lesz képes.

Annak ellenére, hogy az utóbbi időben szlovák, illetve lengyel illetékesek annak lehetőségét is megemlítették, hogy a korona, vagy a zloty körül az ERM-II. legalább két éves időszakában asszimmetrikus intervenciós sávot alkalmaznának, a mostani felmérésben a szakértők úgy vélik, hogy végül majd valamennyi ország a maximális +/-15%-os sávot fogja alkalmazni a középárfolyam körül (bár egyes jegybankok +/-2.25%-nál elképzelhető, hogy nem engednek majd nagyobb mozgásokat).

2005.05.13 08:33
Felmérés az új EU-tagországok euró-bevezetéséről - ki, mikor, hogyan, milyen valószínűséggel?

2005.02.11 16:32
EU-ERM-GMU csatlakozás: ki, mikor, hol - regionális körkép

A magyar euróbevezetés dátumára a legpesszimistább vélemény 2014 volt a 35 válaszadó közül (a cseheknél 2013). A 2010-es hazai euróbevezetésnek ellentmond, hogy a szakértők szerint csak 2009-re leszünk képesek az államháztartási hiányt a GDP-arányában 3% alá csökkenteni (a magánnyugdíjpénztári korrekció egyenlegjavító hatása már nem érvényesül). Erről azonban az első hivatalos adatok csak 2010 tavaszán láthatnak napvilágot és a döntési procedúra miatt így leghamarabb csak 2011 tűnik elérhetőnek. Az válaszadók egyharmada ennek tükrében nem véletlenül gondolja úgy, hogy nem tartható a 2010-es hivatalos céldátum.

A szakértők szerint Bulgária és Románia képes lesz leküzdeni a politikai viszályokat, illetve felgyorsítani a reformfolyamatot, így az eredetileg kitűzött időpontban: 2007-ben csatlakozni tud az Európai Unióhoz (Bulgáriának 70, míg Romániának 63%-os valószínűséget adtak, szemben a májusi 90, illetve 80%-os valószínűségekkel). Horvátország a várakozások szerint 2010-ben válhat az addigra már 27 tagúra bővülő EU tagjává (2008-2015 közötti válaszok), Szerbia-Montenegró a várakozások szerint 2008-ban kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat és 2015-ben válhat az EU tagjává.

A stratégák úgy gondolják, hogy mintegy 75%-os a valószínűsége jelenleg annak, hogy az EU idén október 3-án megkezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat, és 2015 körül lehet EU-tag (május: 80% és szintén 2015). A szakértők véleménye csaknem egységes volt abban a tekintetben, hogy a franciák és a hollandok elutasító magatartása az uniós alkotmánnyal szemben nem fogja befolyásolni az új tagállamok euró-bevezetését, ugyanakkor teljesen megosztottak voltak abban, hogy a bolgár és román EU-tagság időpontját eltolhatja-e. Horvátország, Szerbia és Törökország EU-tagságára egyértelműen halasztó hatású lehet a két nemzet két hónappal ezelőtti döntése.

Több ezer közmunkás tűnt el: már közel sem keresnek annyian állást, mint a járvány kezdetén

A foglalkoztatás és munkanélküliség tavaly decemberi és negyedik negyedéves adatait közölte a KSH.

Több mint 18 ezer magyar munkavállaló bére emelkedik februártól: ennyivel vihetnek haza többet

A Volánbusz Zrt. és a kollektív szerződés megkötésére jogosult Közúti Közlekedési Szakszervezet képviselői aláírták a megállapodást

Komoly béremelés jöhet a magyar munkahelyeken: sokan dörzsölhetik a tenyerüket

A cégek 72 százaléka tervez béremelést 2022-ben, a fizetések emelését van, ahol már 2021-ben megtették.

Kapitális hibát követnek el a legtöbb magyar munkahelyen: egyáltalán nem segít a túlélésben

A hatékony digitalizáció felé tett első lépés, hogy a vállalkozásoknak tudomásul kell venniük, hogy nem lehet a hagyományos munkamenetet egy az egyben lemásolni az online...

Ezek a tényezők húzták fel a magyarok fizetéseit: egyre erősödnek az inflációs kockázatok?

A magas inflációnak és a munkaerőhiánynak tudják be a keresetek várakozáson felüli tavaly novemberi emelkedését az elemzők.

Egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a munkavállalók: nincs mese, meg kell nekik felelni

Az emberek nagy része a nagyvállalati szektor kiemelt szerepvállalását várja el a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megteremtésében.

Szégyen: ennyit keres óránként egy fizikai dolgozó ma Magyarországon

Budapest és Közép-Magyarország viszont továbbra is kiemelkedett az országos átlagból 1900 forint körüli értékével.

10 százalékkal nőttek a bérek egy év alatt: a KSH szerint már 320 ezer forint az átlagjövedelem

A reálkereset 3,5%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,9%-os növekedése mellett.

Röpködnek a téli mínuszok: erre kell figyelnie mindenkinek, aki a hideg ellenére kint dolgozik

Berobbant a téli hideg, így a munkavállalóknak a hidegre is gondolniuk kell, amikor dolgozni kezdenek.

Megszólalt a szakértő: ekkora bérkorrekció vár a magyar dolgozókra 2022-ben

Több kategóriába sorolhatók a cégek, az infláció figyelembevételével összességében nagyságrendileg 10% +/- 2% teljes piaci bérkorrekció várható.

Már a béremelés sem menti meg a boltláncokat a krízistől: jöhet a tömeges felmondás?

Sorra születnek a döntések az idei áruházi bérekről, azonban a szakszervezet attól tart, hogy fellángolhat a munkaerőhiány a boltokban.

Két kézzel kapkodnak ezek után a dolgozók után a cégek: diplomát se kérnek

A legtöbben ilyen hirdetésekre jelentkeznek, de az elérhető munkaerő így is elmarad a munkaadók felvételi igényétől: ennél is több szakemberre lenne szükség a területen.

Kapkodnak a dolgozók után ezek a boltláncok: már a 300 ezres ajánlat sem ritka

Hiába a 300 ezer feletti javadalmazás, a munkaerő piacon januárt követően is fagyos hónapok várnak a boltos világra.

Sok cég van most nagy slamasztikában: újabb felmondási hullámot hozhat a minimálbér-emelés?

A betöltetlen álláshelyek sok ágazatban már meg is haladják a járvány előtti szintet.

Kiapadhatatlan forrása az innovációnak: kevesen nyúlnak hozzá, pedig ebben van a jövő

Kortárs művészettel akár piaci előnyre is szert tehetnek a vállalatok. A Business to Arts modell a jövő hívószava?

Megjelent a rendelet: vaskos éjszakai pótlékot kapnak a kórházakba vezényelt katonák

Egy új intézkedés értelmében óránként 4000 forintos pótlékot kapnak az éjszakai munkavégzésért a kórházakba vetényelt katonák.

Itt csúszhat el a boltláncok bérháborúja: ezzel nem számol, aki nyilvános fizetéseket akar

Vajpn milyen mértékű bérfeszültséget okoz a a régi és a leendő új kollégák bérei közti különbség, ha van ilyen egyáltalán.

Durva csalást leplezett le a hatóság: kemény börtönbüntetés lett a tilosban járás vége

Jogerősen négy év börtönre ítélt a bíróság egy férfit, aki magas beosztású titkosügynöknek adta ki magát.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír