Ne csak részvényben gondolkozz - látókör tágítás profik segítségével

Boda Balázs, a brókercég illetékese elmondta, hogy náluk jelenleg még kiépítés alatt áll a külföldi kötvénykereskedési lehetőség, így magyar egyedi kötvényeket ajánlanak az ügyfeleknek. Azok közül is elsősorban a 3-5 lejáratú papírokra irányítják rá az ügyfelek figyelmét (hosszabb távú befektetésre ösztönzik), de ügyféllikviditási szempontok, illetve a várható további kamatcsökkentések figyelembe vétele miatt (pl. valakinek néhány hónapon belül pénzre van szüksége) diszkont-kincstárjegyek is egyértelműen számításba jöhetnek.

A Buda-Cash illetékese utalt rá, hogy az ő ügyfeleik között jellemzően magánszemélyek találhatók, és elmondása szerint érdemes legalább 1 millió forintos nagyságrendben gondolkodni magyar kötvénybefektetés esetén. A brókercégnél az állampapír-vételeknek nincs külön költsége, az ügyfeleknek negyedévente 500 forintos számlavezetési díjat kell fizetniük.

Móró Tamás, a brókercég szakértője elmondta, hogy a kötvénybefektetési ajánlásuk elsősorban az ügyfél preferenciáitól függ, egyelőre inkább a magyar papírokat részesítik előnyben (magas a magyar kamatfelár a külföldi papírokhoz képest), de amennyiben pl. a 10 éves amerikai irányadó hozamszint 4.5% fölé menne, akkor elgondolkodnának a külföldi kötvénybefektetések javára történő átsúlyozáson is.

A befektetési ajánlás megfogalmazásakor figyelembe kell venni, hogy sok embernek van devizája, így ahhoz illő denominációban keresnek befektetési lehetőséget - mondta a Concorde munkatársa. Leggyakoribb a dolláralapú invesztíció az ügyfelek körében, de előfordul euróalapú is - jegyezte meg a szakértő, aki utalt rá, hogy kötvénybefektetésben gondolkodni 2-3 éves időtávon érdemes.

A szakértőtől megtudtuk, hogy elsősorban egyedi kötvényeket ajánlanak az ügyfeleknek, mert azok hozama előre tudható, míg egy nem csak kötvényekbe befektető befektetési alapnál ez nincs így (csak múltbeli hozamadatok állnak rendelkezésre). Amennyiben kötvényalapban gondolkodik az ügyfél, akkor inkább az államkötvényekbe befektető alapokat javasolják nekik (Egyesült Államok, illetve euró-zóna).

A külföldi vállalati kötvényeket csak annak javasolják, akiknek magasabb a kockázattűrő képességük. Fontos emellett tudni, hogy ez a piaci szegmens kevésbé likvid és kedvezőtlenebb feltételekkel lehet hozzájutni a papírokhoz (nagyobb spread-ek). Móró elmondta, hogy csak a befektetési kategóriában található külföldi vállalati kötvényeket ajánlják, és a kockázatok miatt azokat is csak maximum egy éves időtávra (ld. GM és Ford-kötvények leminősítései a bóvlikötvények közé néhány hónappal ezelőtt).

A szakértő elmondta, hogy amennyiben az ügyfél feltétlenül valamilyen magasabb kockázati besorolású kötvényt szeretne venni, azt is meg tudják oldali (megkérdezik az európai és amerikai partnereiktől, hogy mi van nekik készleten). Móró elmondta, hogy jelenleg nem tud olyan vállalati kötvénykibocsátásról, ami jó sztorinak ígérkezik, és jelenleg az egész külföldi vállalati kötvénypiacon sem tud olyan lehetőségről, ami kimondottan jó lehetőséget jelentene.

A költségekkel kapcsolatban Móró elmondta, hogy a Concorde 0.3%-os vételi és eladási jutalékot számol fel a kötvénytranzakcióknál (lejáratkori visszaváltáskor nincs eladási jutalék), míg a befektetési alapoknál (szokás szerint) a vételi és eladási árakba már be van építve az alapkezelői díj.

Szabó Zoltán, a bank illetékese elmondta, hogy a még mindig magasabb magyar nominális kötvényhozamok miatt elsősorban hazai kötvényeket ajánlanak az ügyfeleknek, de megjegyezte, hogy jóformán bármilyen papírt be tudnak szerezni (akár magasabb kockázatú vállalati kötvényt is). Az ajánlás megfogalmazásánál fontos szempont, hogy milyen az ügyfél egyéni kockázatviselési hajlandósága.

Külföldi államkötvényt csak abban az esetben ajánlanak az ügyfélnek, ha valamilyen devizája van, vagy ha egy rendkívüli forintgyengülésre számítana, és ilyen módon a külföldi papír hozama forintban számolva akár kedvezőbbre jönne ki, mint a magyar befektetésé.

A szakértő egyébként középtávon további hozamcsökkenésekre számít a magyar piacon, így a hosszabb államkötvényeket ajánlja, egy esetleges magyar piaci korrekció esetén a hozamemelkedés idején azonban a rövid futamidejű diszkont-kincstárjegyek vétele felé orientálná az ügyfeleket.

A megfelelő befektetési időtáv nagymértékben függ az aktuális piaci helyzettől, de annál a kérdéskörnél, hogy mekkora tőkét érdemes befektetni, Szabó felhívta a figyelmet: 100 ezer euró, vagy dollár alatti összegnél (20-25 millió forint) a tranzakciós költségek jelentősen csökkentik az elérhető hozamot, mely már eleve jóval alacsonyabb, mint a hasonló futamidejű magyar papírokon realizálható hozam.

Az Erste munkatársa elmondta: gyakran van olyan, amikor egyedi kötvényeket ajánlanak az ügyfeleknek, de kiemelte, hogy a külföldi vállalati kötvénypiac sokkal likvidebb a magyarnál. Fontos azonban tudni azt is, hogy a tranzakciós költségek miatt itt még nagyobb összegben érdemes gondolkodni (pl. 100 millió forint). Szabó is elmondta, hogy jelenleg ő sem tud a külföldi vállalati kötvénypiacon "jó sztoriról".

A szakértő jelezte, hogy belföldön saját, míg külföldi viszonylatban az Erste Sparinvest alapjait tudják ajánlani az ügyfeleknek. A kötvénybefektetésekkel kapcsolatban Szabó elmondta, hogy a vételi és eladási költségek ügyfélfüggőek (vásárolt nagyságtól, papírtól függ), melyek be vannak építve az alkalmazott árakba.

Binszki Szilárd, a brókercég szakértője elmondta, hogy az ügyfeleknek tett ajánlásokban a külföldi kormány- és vállalati kötvényvásárlási ajánlások dominálnak, magyar állampapírok vásárlását kisebb súllyal ajánlják. Főként az európai kormánykötvények felé orientálják a hozzájuk fordulókat, de az európai vállalati kötvények is előfordulnak az ajánlásokban.

Az Egyesült Államokban egyelőre még emelkedik a kamatszint, de pl. egy fél év múlva (lelassuló, vagy megálló kamatemelési sorozat) esetén előtérbe kerülhetnek az amerikai kormánykötvények, addig főként a vállalati kötvényeket ajánlják az amerikai piacon - mondta a szakértő. Az utóbbi időben itt a General Motors kötvényeinek leminősítése (bizalommegingás) jó sztorit jelentett a külföldi vállalati kötvénypiacon: a bóvlikategóriába való soroláskor a 10 éves papír hozama 10%-ról 13%-ig emelkedett, majd a piac megnyugvása után visszacsökkent 10% alá. Ez a hozammozgás a hosszabb futamidejű papíroknál komoly árfolyamnyereséget tudott eredményezni (10% felett néhány hónapos időtávon belül). A szakértő azonban megjegyezte, hogy most hasonló befektetési lehetőséget nem tud kiemelni.

Binszki utalt rá, hogy egyértelműen az ügyfél határozza meg, hogy milyen időtávra szeretne kötvényekbe fektetni, de hozzátette, hogy a befektetendő összegnél úgy próbálják orientálni, hogy a kisebb összegeknél (pl. néhány millió forint) inkább befektetési alapot, míg nagyobb összegnél (pl. 20 millió Ft felett) már inkább egyedi kötvényeket ajánlanak.

A fejlett piaci papírokon túl (amerikai és európai) tudnának feltörekvő piaci papírokat is venni, de ezeket általában nem ajánlják az ügyfeleknek (kivételt képeznek a befektetésekben jártas ügyfelek). Binszki elmondta, hogy az ügyfél költsége - mely az árban jelentkezik - esetfüggő, a befektetett összeg nagyságától függ.

ez is jó!

Kalapos Zsuzsanna, a befektetési Rt. tanácsadója elmondta hogy ügyfeleiknek egyaránt ajánlanak hazai és külföldi kötvénybefektetési lehetőségeket is. A hazai invesztíció mellett (várható további magyar kamatcsökkentések miatt) alternatívaként jelenik meg a külföldi befektetés is (kamatemelések miatt emelkedő hozamszintek), ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül sarkallják az ügyfeleket devizakonverzióra(árfolyamkockázat felvállalására).

A szakértő kiemelte, hogy a külföldi lehetőségeknél nemcsak fejlett, hanem feltörekvő piaci adósságpapírokra is felhívják az ügyfelek figyelmét (pl. török piac, stb.). Hangsúlyozta azonban, hogy ajánlatukat az ügyfél igényeinek megfelelően (hozamelvárás/kockázattűrő képesség, befektetésre szánt összeg, denomináció) személyre szabottan alakítják ki.

A befektetési tanácsadó elmondta, hogy egyedi papírok kiemelése helyett diverzifikációs megfontolások miatt inkább kötvényalapokat ajánlanak. Külön megemlítette a nagyobb intézmények feltörekvő piaci kötvényalapjait (pl. JP Morgan, ABN Amro, stb.). Kalapos megjegyezte, hogy a külföldi vállalati kötvénypiacra lehetett volna jobban is koncentrálni (bizonyos sztorik miatt magas hozamlehetőségek), ugyanakkor látni kell azt is, hogy a kockázatok is magasabbak, mint egy befektetési alap vásárlása esetén.

A külföldi papírok, illetve befektetési jegyek tranzakciós költségeiről szólva a befektetési tanácsadó elmondta, hogy az egyes ügyletekhez kötődő díj jellemzően 0.6%-0.8% körül mozog (minden esetben 1% alatt van).