Monetáris Tanács: 8 voks a 25 bp-os kamatvágás mellett

A 25 bp-os kamatcsökkentés mellett érvelők a kockázatok elismerése mellett úgy látták, a kamatpolitikai környezetet a dezinflációs kilátások határozzák meg. Kiemelt jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a makrogazdasági folyamatok várható alakulása támogatja az alacsony inflációs környezet megszilárdulását az elkövetkezendő másfél évben. Fontos információnak tartották, hogy bár február óta magasabb infláció irányába mozdultak el az MNB inflációs előrejelzésének egyes technikai feltevései (árfolyam, kamatszint, olajárak), az inflációs előrejelzés fundamentális tényezők hatására csökkent. A maginflációs szinten is határozott dezinflációt támogató költség- és keresletoldali inflációs folyamatok szerepét hangsúlyozták. Úgy látták, abérinfláció lassulása, a munkaerőpiaci alkalmazkodás, a termelékenység alakulása alátámasztják a kedvező inflációs kilátásokat.

A növekedési környezet szintén támogató: a külső és belső növekedés mérséklődése erősíti a dezinflációt. A külső kereslet lefékeződése kordában tartja az importált inflációt. A hazai gazdasági növekedés mérséklődése és kedvezőbb szerkezete szintén a dezinfláció irányába hat. Egyes vélemények szerint a feltételezettnél akár erősebb is lehet a kibocsátási rés alakulásának dezinflációs hatása. A dezinfláció sikerességében egyes vélemények a kedvező külső környezet mellett kiemelték a monetáris politika szerepét is. Az inflációs célkövetés monetáris rendszerét alkalmazó kis nyitott gazdaságok tapasztalatainak megfelelően néhány év alatt a rendszer hitelességének kiépülésével gyengül az árfolyamingadozás befolyása az inflációra és erősödik a várakozások szerepe.

A kamatcsökkentés támogatói túlnyomórészt osztották az inflációs jelentésben a stáb által az inflációs kilátásokról, és az azokat meghatározó tényezőkről adott képet. A kamatdöntés szempontjából ennek alapján döntő érvként egységesen hangsúlyozták, hogy az inflációs célkövetés logikája szerint kamatcsökkentés indokolt. Az inflációs jelentésben közzétett, az áprilisi kamat- illetve árfolyamszintet változatlannak feltételező előrejelzés alapján és figyelembe véve a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának időhorizontját is, kamatváltoztatás nélkül tovább nőne az inflációs cél alullövésének kockázata. A kamatcsökkentés támogatói többségükben úgy látták, az érzékelhető bizonytalanságok és kockázatok miatt 25 bp-os csökkentésre van lehetőség.

A kamatláb változatlanul tartása mellett érvelők is elismerték, hogy az inflációs kilátások a célok teljesíthetőségének szempontjából kedvezően alakulnak, de nagyobb súlyt rendeltek a kockázatokhoz. Magyarország nyitott gazdaságként a piac értékítéletére van utalva, így komoly kockázati tényező a nemzetközi befektetői megítélés alakulása. A feltörekvő piacok iránti bizalom leépülése március eleje óta nem ugrásszerű, de lassú erózióval folytonos. Magyarország ezen felül többletkockázatokat is hordoz, ami régiós összehasonlításban komoly felárként jelenik meg.

A fundamentális helyzetben az inflációt befolyásoló kilátások kedvező irányú elmozdulása ellenére nincs jelentős változás. Az egyensúlytalanságból eredő kockázatok továbbra is fennállnak. A költségvetési célok tarthatósága, a konvergenciaprogram teljesíthetősége komoly kételyeket ébreszt a befektetőkben. A változatlan kamatszint támogatói fontosnak tartották a szabályalapú inflációs előrejelzés feltevéseinek értékelését. Úgy látták, az előrejelzés fontos paramétereiben az infláció növekedése irányába mutató kockázatok is vannak.

Az 50 bp-os kamatcsökkentést alátámasztó érvek szerinta külső bizonytalanság nem növekedett, de az inflációs kilátások tovább javultak. Az inflációs előrejelzésben jóval nagyobb az elmozdulás a jelenlegi piaci várakozásokhoz, mint a februári inflációs előrejelzéshez képest, így a piaci várakozások jelentősen módosulhatnak a jövőben. Az inflációs kilátásokra alapozva ezért nagyobb kamatcsökkentés indokolt.

Az elnök szavazásra bocsátotta a javaslatokat: a kamatláb változatlanul tartását, a 25, illetve az 50 bp-os kamatcsökkentést. A Tanács tagjai közül nyolcan 25 bp-os kamatcsökkentés mellett szavaztak, négyen a kamatláb változatlanul tartására voksoltak, egy tag 50 bp-os kamatcsökkentést támogatott. A Monetáris Tanács így többségi határozattal 2005. május 24-i hatállyal a jegybanki alapkamatláb 0.25 százalékpontos mérsékléséről döntött.