Jobban hatnak a likviditást szűkítő sokkok

Pénzcentrum

2005. május 17. 12:25 2 perc

A hozamgörbe legrövidebb végét jelentő egynapos (overnight - O/N) kamatokat, illetve a kamatszintet befolyásoló tényezőket vizsgálta Erhart Szilárd, az MNB szakértője tanulmányában. A publikáció rámutat, hogy az MNB-nek sok más jegybankkal ellentétben nincsen közvetlen egynapos kamatcélja, az O/N kamatszint eltérését az irányadó kamatszinttől azonban korlátozza eszköztárának kialakításával. Egyrészt az MNB kötelező tartalékszabályozása megengedi, hogy a bankok a tartalékolási periódus átlagában tegyenek eleget tartalékkötelezettségüknek, ami az egynapos kamatszint ingadozását csökkenti. Emellett az MNB fedezett hitele és betéte által meghatározott kamatfolyosó közvetlenül korlátozza az egynapos bankközi kamatszint maximális ingadozási sávját.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

A tartalékteljesítési átlagolás hozamingadozást mérséklő szerepe a vizsgálatok alapján nem tökéletes, hiszen egyértelmű szezonalitás figyelhető meg az egynapos kamatszint tartalékperióduson belüli alakulásában. A kumulált túltartalékolási pozíció lényegesen gyakoribb, mint a kumulált alultartalékolási, ezért az egynapos kamatszint jellemzően az irányadó kamatszint alatt tartózkodik, és a tartalékperiódus végén az egynapos jegybanki betét kamatáig csökken.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Emellett a statisztikai vizsgálatok alapján a likviditást szűkítő sokkok jellemzően erősebb, megközelítőleg kétszer akkora hatást gyakorolnak a bankközi kamatokra, mint a likviditást bővítő sokkok. Ehhez az autonóm likviditási tényezők, elsősorban az államháztartási számlák ingadozása is hozzájárulhat, amely különösen az áfabefizetések idején magas. Intézményi korlátok (hitellimitek, a tartalékkötelezettségtől való maximális eltérés korlátozása, erős koncentráció) miatt a bankközi piac csak korlátozottan képes a likviditás hatékony rendszerszintű elosztására, ami szintén magyarázatul szolgálhat a magyar bankrendszerre jellemző aszimmetrikus likviditáskezelési magatartásra.

Célegyenesben az egészségügyi béremelés: itt a friss törvénytervezet, 15-17 százalékkal nőhetnek a fizetések

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az egészségügyi szakdolgozói bérrendezésről szóló javaslatot.

Kipakolt a pesti ételfutár: ennyi órabér jön össze 2026 őszén a Foodoránál és a Woltnál

A Woltnak és a Foodorának is dolgozó futár egy friss TikTok-videóban hasonlította össze a két platformot. Van különbség!

Hatalmas bajban a magyar munkaerőpiac: olyan emberek sem találnak munkát, akik korábban bárhol el tudtak helyezkedni

Megváltoztak az álláskeresés szabályai, a korábban biztosnak hitt pozíciók is veszélybe kerülhetnek a következő években.

Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

Magas foglalkoztatottság, szűkülő munkaerő-tartalék és egyre erősebb verseny a megfelelő készségekkel rendelkező dolgozókért – ez határozza meg jelenleg Magyarország és a tágabb régió munkaerőpiacát.

Változó bevándorlási szabályok és munkaerőigény, közelgő bértranszparencia: mire készüljenek a munkáltatók?

Ugyanazért a munkáért eltérő bér is járhat. Az eltérést viszont indokolni kell. A bértranszparenciára már a magyar törvény előtt érdemes felkészülni.

Már minden magyar járásban elérhető a bölcsőde, de több ezer településen még mindig nincs helyi ellátás

Jelentősen javult a magyarországi bölcsődei hálózat területi lefedettsége és kapacitása az elmúlt években,

700 ezres fizetéssel csábít hazánk egyik legnagyobb vállalata: számos embert keresnek, sok álláshoz tapasztalat sem kell

A Richter ilyen keresetekkel, juttatásokkal és fejlődési lehetőségekkel várják a leendő dolgozókat 2026-ban.

Több mint 68 ezer az üres álláshely Magyarországon, mégis egy évig tart munkát találni: ez állhat a háttérben

Miközben Magyarországon több mint 68 ezer betöltetlen álláshelyet tartanak számon, addig az álláskeresőknek átlagosan több mint 12 hónapra van szükségesük az elhelyezkedéshez.

Felmondás előtt állhat rengeteg magyar dolgozó: elégedetlenek a fizetésükkel, de a váltás komoly kockázat lehet

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével.

Minimálbér 2027: bemondta a kormány, mennyivel emelné a legkisebb fizetéseket - a munkáltatók nem örülnek

A kormány 7,5 százalékos minimálbér-emelést és 6,5 százalékos garantáltbérminimum-emelést javasol 2027-re, ami a szakszervezetek szerint reális és elfogadható kompromisszum.

Árthat a gazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap? Európai viszonylatban még így is rengeteget robotolnak a magyarok

Az európai statisztikák rávilágítanak: a magyarok a december 24-i munkaszüneti nap ellenére továbbra is a legtöbbet dolgozó nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban

Az RTL egykori műsorvezetője csomagkézbesítőként dolgozik: kiderült, miért kényszerült váltásra

Lukács Miki, az RTL korábbi műsorvezetője jelenleg csomagkézbesítőként dolgozik.

Minimálbér 2027: körvonalazódik, mekkora béremelés jöhet jövőre - friss hírek a tárgyalóasztaltól

Közeledtek az álláspontok, de egyelőre nem született megállapodás a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról

Kiderült, ha ennyit keresel, már tehetősnek számítasz Magyarországon: havi 100 ezerből tengődik az ország 20%-a

A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben évente mindössze 1 millió 236 ezer forint nettó jövedelem jutott egy főre, ami havi 103 ezer forintnak felel meg.

Súlyos pénzekbe kerülhet a munkahelyi feszültség: a szakértő figyelmeztet a következményekre

Az információk visszatartása, a bizalomhiány és a pletykálkodás a vállalati eredményeket is veszélyezteti.

Külföldre mennél dolgozni? Ezekben az országokban találsz most leghamarabb munkát: nagyon más a helyzet Ausztriában, mint Németországban

Van, ahol már több mint egy éve keresnek munkát az állástalanok, Magyarországon is közel fél év a medián.

A magasabb fizetés sem garancia a gondtalan életre: kiderült, mi emészti fel a magyarok pénzét

Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Ítélkezési szünet 2026 telén: ezekben a hetekben nem tart ülést a bíróság, nem születik ítélet, állnak az ügyek

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2026. december december 24-e és január 1je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír