PM: Stabilitási paktum módosítása - uniós támogatás a magyar javaslatra

Magyarországon 1998-ban indult a nyugdíjreform, létrejött a jelenlegi hárompilléres rendszer, kialakult a kötelező magánnyugdíjpénztárak hálózata. Azok a munkavállalók, akik bekerültek ebbe a rendszerbe, a kezdeti években a nyugdíjjárulék 6 százalékát, jelenleg már 8 százalékát nem az állami társadalombiztosítási alapba fizetik be, hanem a magánpénztárakba, ahonnan aztán évtizedek múltán nyugdíjat fognak kapni.

Az állami nyugdíjalapból így kieső bevételt a központi költségvetés évről évre nagyobb összegben pótolja. Ez a pótlás 2001-ben még a GDP 0.7 százalékát érte el, a múlt évben pedig már 0.9 százalékot tett ki. A következő években tovább nő, eléri, meghaladja a bruttó hazai termék 1 százalékát, évente több mint 200 milliárd forintos befizetést jelent.

A döntés Magyarország számára lehetővé teszi, hogy ezzel az összeggel a következő öt esztendő során meghatározott mértékben korrigálja államháztartási hiányát, így még kedvezőbbé válnak a feltételek ahhoz, hogy 2008-ra teljesülhessenek az euró bevezetésének feltételei, és 2010-ben az európai közös valuta felválthassa a forintot.

A stabilitási paktum ilyen jellegű módosításának javaslatát Magyarország egy esztendővel ezelőtt fogalmazta meg, és bár kezdetben igen kicsi volt a támogatottsága, a Pénzügyminisztérium szerint közgazdaságilag teljes mértékben indokolt felvetést - kompromisszumos formában - elfogadta az uniós pénzügyminiszterek tanácsa.

A magyar álláspont szerint ez a döntés nem jelenti a paktum szigorú szabályainak fellazítását, korrekcióra ott kerül sor, ahol az indokolt. Továbbra is megmarad az államháztartási hiány esetében a három százalékos referenciaérték, ettől 2005-ben a nyugdíjreform költségvetési hatásának 100 százalékával, majd 2006-tól évről évre 20 százalékkal kisebb mértékben lehet eltérni.
Az államháztartás nyugdíjreformmal korrigált hiánya a múlt évben 4.5 százalékra mérséklődött, az idén a Pénzügyminisztérium 3.6 százalékos hiánnyal számol.