Dánia: félnek a kelet-európaiaktól?

Pénzcentrum

2005. március 17. 14:39

A külföldi munkavállalók szigorúbb ellenőrzése mellett döntött a dán kormány az ellenzékkel karöltve. A problémát az okozza, hogy a Kelet-Európából érkező munkavállalókat a törvényi minimumnál alacsonyabb bérért foglalkoztatják.

2004. május elsejével a legtöbb uniós ország teljes mértékben megnyitotta munkaerőpiacát az új uniós tagokkal szemben. A nyitás több esetben bizonyos rejtett adminisztrációs akadályokat azért meghagyott. A Dániában munkát vállaló külföldieknek munkavállalási engedéllyel kell rendelkezniük, illetve ugyanúgy vonatkozik rájuk a minimálbér rendelet a szociális szolgáltatásokra vonatkozó fizetési kötelezettségekkel.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A törvények ellenére elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban alkalmaztak olyan külföldi (elsősorban kelet-európai) munkavállalókat, akiknek fizetése nem érte el a minimálbért. Ez a dán munkavállalókat hátrányosan érinti. Az EUobserver adatai szerint eddig 26 esetben kezdeményeztek a hatóságok bírósági eljárást, az első tárgyalások most tavasszal lesznek.

Az új rendelkezések következtében az ilyen típusú alkalmazás a jövőben még nehezebb lesz, ugyanis a külföldi munkavállalóknak kötelező lesz kitölteni az E101-es nyomtatványt. Ezzel a nyilvántartás sokkal átláthatóbbá válik. Az E101-es "státusz" lehetővé teszi a külföldi munkavállalóknak, hogy igény szerint saját országuk szociális ellátórendszerén belül maradjanak 12 hónapig.

Az EU tavalyi bővítése óta Koppenhágában 1,500 munkavállalási engedélyt adtak ki.

Ekkora álombérekért menekülnek magyarok Németországba: ott még kolbászból van a kerítés is

A német vállalatok számára egyre sürgetőbb kérdéssé válik az EU új fizetési átláthatósági irányelve, amelyet legkésőbb 2026 közepéig kell bevezetniük.

Agyad eldobod: ennyi pénzért keresnek kéményseprőket Magyarországon 2025-ben

A kéményseprők kulcsszerepet játszanak a lakosság biztonságának megőrzésében, hiszen munkájuk segít megelőzni a tűzeseteket és a szén-monoxid-mérgezéseket.

2026-os hosszú hétvégék, munkaszüneti napok és ünnepnapok: itt a friss táblázat

A 2026-os évet egy négynapos hosszú hétvége nyitja. Mutatjuk mikor lesznek munkaszüneti napok, pihenőnapok, áthelyezett munkanapok, ledolgozós szombatok jövőre.

Ezek a hivatalos számok: ennyire megéri zenészek lenni? 13,5 milliárd forintot fizettek ki 2024-ben

Rekordot döntött a bejelentett új zeneművek száma Magyarországon 2024-ben, ezzel együtt az új regisztrált szerzőké is csúcsot döntött.

Tízmilliárdokból épül a gyárország: már egyetlen új munkahely is sokba fáj a magyar államnak idén

2025-ben mindeddig átlagosan több mint 53 millió forinttal támogatta az állam egy-egy új gyári munkahely létrejöttét - számolta ki a Pénzcentrum a sajtóban megjelent hírek...

Ilyen fizetésekkel csábítják a Fülöp-szigeteki melósokat Magyarországra: tolonganak a manilai állásbörzén

Gépkezelő, hegesztő, csőszerelő, szállodai és éttermi dolgozó, illetve gyári munkás poziciókra is lehet jelentkezni.

Kijöttek a friss számok: ennyit nőttek a diákbérek Magyarországon 2025-re

A legfrissebb Tudatos Diák Bérfelmérés szerint 2025-re 9,4%-kal nőttek a diákbérek Magyarországon, elérve a bruttó 2 100 forintos átlagos órabért.

December 24. csak a kezdet: 7 új munkaszüneti nap jöhet itthon, ha ezt meglépik, milliók örülnének

Az ünnepnapok nemcsak a történelmi emlékezet szempontjából fontosak, hanem a mindennapi életünk ritmusát is meghatározzák.

Végre valamiben a legjobbak között Magyarország: kijött az egyik legfontosabb toplista

Öt évvel a Covid-19 járvány után még mindig aktuális téma az irodai munkavégzés kontra távmunka kérdése.

Emiatt szenvednek leginkább a magyar nők a munkahelyeken: durva, hogy ezt megteszik velük

Tavaly átlagosan 2 millió 155 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ezzel az aktív korú, 15-64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 71,4 százalékra emelkedett.

Újra beköszönthet a sztrájkmozgalmak kora Magyarországon: ezt sok dolgozó nem tűri tovább, lépni fognak

A magyarországi sztrájkokban résztvevők száma messze 1995-ben volt a legmagasabb 172 ezren szüntették be a munkát, 1,7 millió munkaóra esett ki.

Sokkal tovább kereshet állást az, aki most munka nélkül marad: sokan egy évig sem találnak új melót

2024. november és 2025. január között a munkakeresés átlagos időtartama az egy évvel korábbihoz képest 9,3 hónapról 12,1 hónapra nőtt.

Ők a fogászatok legalulfizetettebb rétege: aprópénzért güriznek, ez a fogtechnikusok élete

A fogtechnikusok kulcsszerepet játszanak a fogpótlások és egyéb fogászati eszközök elkészítésében, hozzájárulva a páciensek szájüregi egészségéhez és esztétikumához.

Nagyon nagy gondban vannak a nők: hiába dolgoznak egyre többet, ez nagyon nem pálya

A 2011 és 2023 között megfigyelt historikus előrehaladási ütem alapján hozzávetőlegesen 46 évbe telne a nemek közötti bérszakadék megszüntetése az OECD-országokban.

800 ezer forintos sikerprémiumot kapnak ezek a magyar dolgozók idén: itt aztán megéri dolgozni

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. bejelentette, hogy a kecskeméti gyár dolgozói bruttó 800 000 forintos eredményrészesedési kifizetést kapnak.

Elképesztő bérigényt villantottak a fiatal magyarok: ez alatt fel sem kelnének reggelente

A Diverzum riportját bemutató konferencián kiderült még az is, mire költené az álomfizetését a 15 év feletti fiatal magyarok java része.

Komoly béremelést jelentett be a PENNY: ennyit kapnak idén a dolgozóik

2025-ben 3,5 milliárd forintot fordít béremelésre a PENNY Magyarország, így a kereset átlagosan 7,8%-kal emelkedik a vállalatnál.

Az anyák teljes szja-mentessége a bértárgyalásnál fájhat a nőknek: kinyílhat a bérolló?!

Milyen hatást gyakorolhatnak a munkaerőpiacra Orbán Viktor új adóintézkedései, így elsősorban az SZJA-mentesség és a nyugdíjasok áfa-visszatérítése?

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír