Megháromszorozódott a lakóparkok lakásainak száma

Gyorsan növekvő lakóparkok

2004 lakásépítésében a gazdasági vállalkozások jelentősége tovább nőtt, míg a nagyságrenddel kisebb önkormányzati építkezés kevesebb mint felére esett vissza. Az építtetői kör módosulásával összefüggésben másfélszeresére nőtt az eladásra szánt új lakások száma, s fele annyi lakás sem épült bérbeadás céljára (660), mint az előző évben.

A lakások egyharmada új, többszintes, többlakásos épületben, 7%-a lakóparkokban épült, ez utóbbi építési forma megháromszorozódott az utóbbi egy évben. Folytatódott az építési szerkezet módosulása, tovább nőtt a kislakások aránya.

Az új lakások közel egyharmada, Budapesten több mint a fele 60 m2 alatti (40 m2 alatti az új lakások 7%-a, Budapesten 16%-a). Az átlagos alapterület 2004-ben 93 m2 volt. A kivitelezésben egyre inkább meghatározóvá vált az építőipar, amely a lakások 63%-át építette, míg a lakossági házilagos kivitelezés részaránya egyharmadnál is kevesebb (31%-os).

Budapest centrikusság a növekedésben

Területileg nagyon egyenetlenül alakult a használatba vett lakások száma; a fővárosban befejezett lakások 61%-os növekedése mellett a megyék egyharmadában regisztráltak országos átlag feletti növekedést, a megyék másik harmadában viszont kevesebb lakás épült mint 2003-ban. (4-13%-kal visszaesett a lakásépítés Tolna, Komárom-Esztergom, Somogy, Zala, Bács-Kiskun és Heves megyékben.)

A kiadott új lakásépítési engedélyek is részben hasonló területi változásokat mutatnak. Budapesten és Zala megyében egyötöddel, további négy megyében 9-13%-kal több új lakás építésére kértek engedélyt, mint az előző évben. Az ország többi megyéjében viszont visszaesett az építési kedv -legjobban Somogyban (32%-kal), Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (21-22%-kal). Közép-Magyarország kivételével valamennyi régió átlagában csökkent az engedélyek száma; a legkisebb arányban (2%-kal) Nyugat-Dunántúlon, a leginkább (22%-kal) Dél-Dunántúlon. Az elmúlt évek fejlődésében leginkább érintett nagyvárosokban mutatkozik a legnagyobb visszaesés (13%-os), de a községek és a nem megyei jogú városok átlagában is 5-9%-kal kevesebb új lakás építésére kértek engedélyt, mint 2003-ban.

Visszaszorulnak a családi házak

A jövőbeni építkezések a családi házak további visszaszorulását jelzik. Míg a 2003-ban kiadott új engedélyek szerint 16%-kal több lakást terveztek 3 és annál több lakásos épületben mint egylakásosban, a 2004. évi engedélyek alapján már 40%-os ez a többlet.

A lakásépítés dinamikus növekedése inkább az év első felét jellemezte, a IV. negyedév az éves átlagnál kedvezőtlenebbül alakult. A használatba vett lakások száma 7%-kal volt több, mint az előző év hasonló időszakában, új lakások építésére ugyanakkor 15%-kal kevesebb engedélyt adtak ki.

Üdülőépítés: ellentétes változások...

Az üdülőépítésben ellentétes irányú változás történt a használatba vett üdülőegységek és a kiadott új üdülőépítési engedélyek terén. A 2004-ben befejezett 800 üdülőegység 13%-kal kevesebb, mint az előző évben, viszont 20%-kal több (1,400) új üdülőegység építésére kaptak engedélyt, mint 2003-ban. Az üdülőépítésben is a mainál kisebb alapterület válik egyre gyakoribbá; a 2003. évi engedélyek átlagosan
78 m2-es üdülőegységekkel számoltak, a 2004. évi engedélyek szerint már csak 67 m2 lesz ugyanez az átlag. A most befejezett üdülőegységek 72 m2-esek.