(Le)törés a német gazdaságban (!?)

Egyre több ellenzéki párt kritizálja a külföldi munkaerő beáramlását, például azzal, hogy vendégmunka helyett a magyar munkavállalók béremelésére, képzésére lenne szükség.

A munkanélküliségi adatok és az iskolai végzettségek megoszlása még mindig azt mutatja, hogy az ország északi régióiban van a leginkább szükség a segítségre.

Már 95 ezer külföldi munkavállaló van Magyarországon a legfrissebb adatok alapján. A számuk hamarosan elérheti a 100 ezer főt is.

Októberben összesen 4 millió 757 ezer fő dolgozott Magyarországon, míg a munkanélküliek létszáma 202 ezer főt tett ki – közölte a statisztikai hivatal legfrissebb jelentésében.

Az Ausztriába vándorló magyar állampolgárok száma az elmúlt 20 évben ötszörösére, az országban tartózkodó magyarok állományi létszáma pedig hétszeresére nőtt.

Tárgyalásokat kezdenek arról, hogy a mostani garantált bérminimum helyett ágazatonként vagy akár szakmák szerinti bértarifa rendszer irányába mozduljon el a jelenlegi struktúra.

Magyarországon arányait tekintve több lett a relatív jövedelmi szegénységben szenvedők aránya.

2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt.

Sokan úgy gondolják, a 4 napos munkahét korántsem való mindenkinek és nem is vezethető be minden munkakörben. Ráadásul rosszul alkalmazva akár meg is égethetjük magunkat...

Hiába magasan képzett Magyarországon a dolgozók fele, a fizetések jócskán elmaradnak az uniós színvonaltól. Nem csoda, hogy ilyen sokan próbálnak szerencsét külföldön.

Mindkét gyárban arra hivatkoznak, hogy csökkent a megrendelések mennyisége.

Módosítanák a gyermekek után járó pótszabadság szabályait: egy javaslat szerint ezt a szülő akkor vehetné ki, amikor akarja.