Stagnáló foglalkoztatottság, 6.1%-os átlagos munkanélküliség 2004-ben

Pénzcentrum

2005. január 27. 09:00

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2004. október-decemberi időszakban 6.3%-ra nőtt a munkanélküliek száma 2003 ugyanezen időszaki 5.5%-hoz képest. A foglalkoztatottak száma 3 millió 909 ezer fő (2003. okt-dec.: 3 millió 952 ezer), a munkanélküliek száma 263 ezer fő (2003: okt.-dec.: 232 ezer) volt. A tavalyi október-decemberi időszak adatainak ismeretében a 2004. évi átlagos munkanélküliségi ráta 6.1%-ra nőtt a 2003-as 5.9%-ról, a foglalkoztatottak száma éves átlagban 3 millió 900 ezerre csökkent (2003: 3 millió 922 ezer), a munkanélküliek átlagos száma 253 ezer fő (2003: 245 ezer fő) volt. Különösen kedvezőtlen tendencia, hogy a legnagyobb mértékben a fiatalok munkanélküliségi rátája nőtt.

2004-ben a 15-64 éves népességbe tartozók 60.5%-a volt aktívan jelen a munkaerőpiacon, ami 9.5 százalékponttal alacsonyabb, mint az EU-15 előző évi átlaga. Az 50-64 éves korcsoportba tartozók ez évi aktivitási rátája 1.5 százalékponttal haladta meg az előző évi átlagot, döntően annak következtében, hogy a nyugdíjkorhatár változása, a korai kilépés szabályainak szigorítása folyamatosan növeli az idősebb korcsoportba tartozók munkaerő-piaci jelenlétét.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Markáns foglalkoztatotti-csökkenés a textíliparban

A foglalkoztatottak létszáma éves átlagban stagnált. A 2004. évi 3 millió 900 ezer főből 3 millió 825 ezren tartoztak a munkavállalási korú népességbe. Jelentősebben csökkent a foglalkoztatottak létszáma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban és a feldolgozóiparban, az utóbbin belül különösen markánsan a fokozottan versenyhátrányba kerülő textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása ágazatban. Ezzel szemben létszámnövekedés jellemezte az építőipar, a pénzügyi tevékenység, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakat.

A foglalkoztatás éven belüli alakulását a szokásosnál kisebb szezonalitás jellemezte. Az első negyedévben a foglalkoztatottak száma nem esett jelentősebben vissza, viszont elmaradt az év utolsó hónapjait jellemző létszámfelfutás. Így 2004 IV. negyedévében a foglalkoztatottak 3 millió 909 ezer fős létszáma 43 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A nők "beérték" a férfiakat, strukturális problémák

2004-ben a munkanélküliségi ráta 6.1%-ra nőtt. Az utóbbi 1-2 évben a nőkre jellemző érték mind jobban közelített a férfiakéhoz, s ebben az évben a két nem munkanélküliségi rátája már megegyezett. Az év IV. negyedévét jellemezte a legmagasabb, 6.3%-os munkanélküliségi ráta.

A legnagyobb mértékben a fiatalok munkanélküliségi rátája nőtt, döntően azért, mert egyre kevésbé zökkenőmentes az iskolából a munka világába történő átmenet. Ezt jelzi az is, hogy a munkanélkülieken belül közel 50%-kal több volt a tanulmányaik befejezése után állást keresők száma, mint tavaly.

A munkanélküliség átlagos időtartama 2004-ben 16.6 hónap, a IV. negyedévben 16.4 hónap volt. A tartósan munkanélküliek aránya változatlanul magas, 2004 utolsó negyedévében 45.6%.

A régiók közötti munkaerő-piaci különbségek egyelőre nem mérséklődnek, 2004-ben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája a legjobb helyzetben levő Közép-Magyarország régióban 12.5 százalékponttal magasabb volt, mint a sereghajtó, észak-alföldi régióé. A munkanélküliségi ráta esetében a különbség 5.1 százalékpont (4.6% a központi régióban és 9.7% Észak-Magyarországon).

Ezer embert rúg ki az Aldi: nagyon sokan kerülnek utcára, ezzel indokolják a létszámleépítést

A vállalat azzal indokolja a németországi leépítést, hogy költségcsökkentést kell véghezvinni, de a termékkínálat is szűkebb lesz.

Kész rémálom lett az álláskeresés Magyarországon: elképesztő, mennyi időbe telik most új munkát találni

A munkanélküliek száma 219 ezer fő volt, ami mérsékelt, de továbbra is érdemi jelenlétet jelez a munkaerőpiacon.

Kegyetlenül ráfáztak a magyar cégek a külföldi vendégmunkásokra: mostantól kíméletlen módszerrel szűrik ki az alkalmatlanokat

Kritikus ponthoz érkezett a hazai fuvarozási szektor, jönnek a külföldi sofőrök Magyarországra.

Jön a többkulcsos adórendszer Magyarországon: annak fog fájni igazán, akinek ennyi félretett pénze van

Egyeseknek több tízezer forinttal is nőhet a nettó bére, a leggazdagabbak viszont új adó bevezetésével szembesülhetnek.

Erkölcsi bizonyítvány igénylése 2026-ban papíron és online: itt van az új okmány ára, a kiállítás költsége

Hogyan a legegyszerűbb és mennyibe kerül a hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylése 2026-ban? Összegyűjtöttük, amit tudni érdemes.

Titkos fegyver a fluktuáció ellen: így tarthatják meg a legjobb dolgozókat a magyar cégek béremelés nélkül

A hosszútávú ösztönzőprogramok Magyarországon továbbra sem elterjedtek széles körben.

Komoly szigorítás jöhet a külföldiek foglalkoztatásában: váratlanul aranyat érhet minden magyar munkavállaló

A romló gazdasági környezet és a növekvő munkanélküliség ellenére egyre élesebb verseny várható a hazai munkavállalókért.

Vaskos béremelést jelentett be a Lidl: ennyivel fognak többet keresni a dolgozók 2026-tól

A béreket gazdag juttatási csomag egészíti ki, köztük egy nagy értékű, ingyenes magánegészségügyi csomag.

Nem az AI veszi el a munkánkat

Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon

Rettegnek a dolgozók a mesterséges intelligenciától: milliók munkája kerülhet veszélybe, de van a történetben egy óriási csavar

Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.

Végleg kifulladt a magyar gazdaság eddigi motorja: áttörhetetlen falba ütköztünk, kiderült az egyetlen kiút

Bő egy évtizeden át a hazai gazdaság fejlődését a foglalkoztatottak számának drasztikus növelése hajtotta.

Kiderült a fájó igazság: hiába a brutális hajrá, több régiós rivális is csúnyán állva hagyta Magyarországot

A lista azt mutatja, hogy az inflációval korrigált keresetek növekedésében több korábban felzárkózó gazdaság is megelőzte a fejlettebb nyugati államokat.

Busás végkielégítés jár a parlamentből kieső képviselőknek: 12 milliónál is többet kapnak ezek a politikusok

A távozó politikusoknak le kell mondaniuk hivatali juttatásaikról, ugyanakkor háromhavi végkielégítésre jogosultak. Ennek együttes összege eléri a bruttó 1,35 milliárd forintot.

Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók

Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...

Forrnak az indulatok a magyar munkahelyeken: nagyon sokaknak nem jött be, amit vártak 2026-tól - jöhetnek a felmondások?

Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben.

Elképesztő bérigények a nyaralóhelyeken: kiderült, mennyi pénzt várnak el idén a vendéglátósok

Horvátországban tovább nőttek az idénymunkások bérelvárásai.

Tömeges felmondáshullám fenyeget: ezen a látszólag apró dolgon múlik, maradnak-e a magyar dolgozók

A rugalmas és hibrid munkavégzés ma már nem kényelmi kérdés, hanem a munkaerőpiac egyik kulcsa:

Zseniális trükkhöz folyamodott egy magyar álláskereső: 100 ezer forintot fizet, ha intézel neki állást

Szokatlan, de igen ötletes álláskereső hirdetésbe futhattak bele a napokban azok, akik a budapesti Frankel Leó úton sétálgattak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír