Magas, de mérséklődik a külső forrásbevonás

Pénzcentrum

2005. január 4. 11:02 2 perc

A Magyar Nemzeti Bank tegnap tette közzé a nemzetgazdaság pénzügyi számláit. Az adatokból látható, hogy a magyar gazdaság továbbra is jelentős külső forrásbevonásra kényszerül, bár ennek mértéke valamelyest csökkent az utóbbi negyedévekben. A legnagyobb forrásigénye az államháztartásnak van, melyet a nem pénzügyi vállalatok követnek (sajnos viszonylag alacsony forrásigénnyel). A háztartások nettó pénzügyi megtakarításai a harmadik negyedévben bár egyfajta szezonalitásnak megfelelően romlottak, több negyedévet együtt nézve enyhe javulás tapasztalható. Összességében a külső forrásbevonás (többségében folyó fizetési mérleg hiánya) mérsékléséhez, illetve a nem pénzügyi vállalatok nagyobb levegőhöz engedéséhez elsősorban az államháztartás erőteljesebb konszolidációjára lenne szükség.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

A statisztikák szerint a külföldi finanszírozás a tavalyi év harmadik negyedében a GDP 6.6%-ra rúgott, ami 0.6%ponttal alacsonyabb a 2003 harmadik negyedévénél. Az államháztartás pozíciója javult, ezzel párhuzamosan (kedvezőtlenül értékelhető módon) javult a nem pénzügyi vállalatok finanszírozási pozíciója is. A háztartások esetében a nettó megtakarítások értéke nem változott (reálértéken csökkent), a hitelfelvételi kedv romlott.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A nem pénzügyi vállalatoknál a hitelfelvételi kedv egyértelműen élénkül, ugyanakkor ennek intenzitása a 2000-hez, 2001-hez képest továbbra is viszonylag alacsony. A vállalati szektor 2002-ben nettó megtakarító volt, 2004-ben a nettó hitelfelvétel 650 mrd Ft körül alakulhat. A növekvő hiteligény egybevág a dinamikus beruházási adatokkal.

A háztartások pozícióját értékelve két tényező emelhető ki. Egyrészt a pénzügyi eszközök növekedése elsősorban a nyugdíjpénztári megtakarítások bővüléséhez kapcsolódik, amely mellett a banki betétképzés sem elhanyagolható. Ezzel párhuzamosan a hitelfelvételi láz is mintha kezdene alább hagyni, melyben a támogatott lakáshitel konstrukció szigorodása meghatározó lehet (csökkenő ütemű növekedés a hosszú lejáratú hiteleknél mutatkozik).

Kipakolt a pesti ételfutár: ennyi órabér jön össze 2026 őszén a Foodoránál és a Woltnál

A Woltnak és a Foodorának is dolgozó futár egy friss TikTok-videóban hasonlította össze a két platformot. Van különbség!

Hatalmas bajban a magyar munkaerőpiac: olyan emberek sem találnak munkát, akik korábban bárhol el tudtak helyezkedni

Megváltoztak az álláskeresés szabályai, a korábban biztosnak hitt pozíciók is veszélybe kerülhetnek a következő években.

Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

Magas foglalkoztatottság, szűkülő munkaerő-tartalék és egyre erősebb verseny a megfelelő készségekkel rendelkező dolgozókért – ez határozza meg jelenleg Magyarország és a tágabb régió munkaerőpiacát.

Változó bevándorlási szabályok és munkaerőigény, közelgő bértranszparencia: mire készüljenek a munkáltatók?

Ugyanazért a munkáért eltérő bér is járhat. Az eltérést viszont indokolni kell. A bértranszparenciára már a magyar törvény előtt érdemes felkészülni.

Már minden magyar járásban elérhető a bölcsőde, de több ezer településen még mindig nincs helyi ellátás

Jelentősen javult a magyarországi bölcsődei hálózat területi lefedettsége és kapacitása az elmúlt években,

700 ezres fizetéssel csábít hazánk egyik legnagyobb vállalata: számos embert keresnek, sok álláshoz tapasztalat sem kell

A Richter ilyen keresetekkel, juttatásokkal és fejlődési lehetőségekkel várják a leendő dolgozókat 2026-ban.

Több mint 68 ezer az üres álláshely Magyarországon, mégis egy évig tart munkát találni: ez állhat a háttérben

Miközben Magyarországon több mint 68 ezer betöltetlen álláshelyet tartanak számon, addig az álláskeresőknek átlagosan több mint 12 hónapra van szükségesük az elhelyezkedéshez.

Felmondás előtt állhat rengeteg magyar dolgozó: elégedetlenek a fizetésükkel, de a váltás komoly kockázat lehet

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével.

Minimálbér 2027: bemondta a kormány, mennyivel emelné a legkisebb fizetéseket - a munkáltatók nem örülnek

A kormány 7,5 százalékos minimálbér-emelést és 6,5 százalékos garantáltbérminimum-emelést javasol 2027-re, ami a szakszervezetek szerint reális és elfogadható kompromisszum.

Árthat a gazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap? Európai viszonylatban még így is rengeteget robotolnak a magyarok

Az európai statisztikák rávilágítanak: a magyarok a december 24-i munkaszüneti nap ellenére továbbra is a legtöbbet dolgozó nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban

Az RTL egykori műsorvezetője csomagkézbesítőként dolgozik: kiderült, miért kényszerült váltásra

Lukács Miki, az RTL korábbi műsorvezetője jelenleg csomagkézbesítőként dolgozik.

Minimálbér 2027: körvonalazódik, mekkora béremelés jöhet jövőre - friss hírek a tárgyalóasztaltól

Közeledtek az álláspontok, de egyelőre nem született megállapodás a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról

Kiderült, ha ennyit keresel, már tehetősnek számítasz Magyarországon: havi 100 ezerből tengődik az ország 20%-a

A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben évente mindössze 1 millió 236 ezer forint nettó jövedelem jutott egy főre, ami havi 103 ezer forintnak felel meg.

Súlyos pénzekbe kerülhet a munkahelyi feszültség: a szakértő figyelmeztet a következményekre

Az információk visszatartása, a bizalomhiány és a pletykálkodás a vállalati eredményeket is veszélyezteti.

Külföldre mennél dolgozni? Ezekben az országokban találsz most leghamarabb munkát: nagyon más a helyzet Ausztriában, mint Németországban

Van, ahol már több mint egy éve keresnek munkát az állástalanok, Magyarországon is közel fél év a medián.

A magasabb fizetés sem garancia a gondtalan életre: kiderült, mi emészti fel a magyarok pénzét

Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Ítélkezési szünet 2026 telén: ezekben a hetekben nem tart ülést a bíróság, nem születik ítélet, állnak az ügyek

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2026. december december 24-e és január 1je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.

Kiakadt a szakdolgozói kamara az új béreken: furcsa helyzet állhat elő a kórházakban

Akár 60 százalék feletti béremelést is kaphatnak egyes kisegítők, miközben az intenzíves szakápolók jóval kevesebbet.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír