Surányi a devizahitelekről, a reálárfolyamról és az euró-csatlakozásról

Surányi az interjú során elmondta, hogy nem szeretné elbagatellizálni a devizahitelek kockázatát, de hosszútávon - például a lakáshiteleknél - ezt nem látja igazán súlyos problémának. Elismerte ugyanakkor, hogy 1-2 éves időtávon belül, ha a forint árfolyama "megcsúszik", bekövetkezhetnek akár jelentős egzisztenciális problémák is, a bankok is megszenvedhetik ezt.

A dolog másik oldalát tekintve ugyanakkor Surányi kifejtette, hogy a forint jelentős gyengülése nyilvánvalóan az inflációban, és a bérek alakulásában is megmutatkozna. Hosszabb távon a szakértő nem várja a reálárfolyam jelentős kedvezőtlen irányú elmozdulását.

A volt jegybankelnök elismerte, hogy változó kamatozású hitelek esetén mindenki vállal kamatkockázatot, akár forintban vagy devizában nyújt, vagy vesz fel hitelt, ugyanakkor hozzátette, hogy 10-20 éves időtávon "senki sem számol azzal, hogy a forint árfolyama reál értelemben jelentősen esne". Ez idő alatt jó esetben a magyar gazdaság teljesítménye - szintén reál értelemben - felértékeli a forintot. Surányi szerint egy erőteljesebb nominális forintleértékelődéshez - mellyel a piac nem számol - hosszú időn keresztül szisztematikusan rossz gazdaságpolitikát kellene folytatni.

Surányi szerint egyértelmű, hogy minél erősebb forintárfolyam mellett vesz fel valaki devizahitelt, annál nagyobb árfolyamkockázatot vállal. Ezért van a bank elnöke szerint komoly felelőssége minden olyan döntéshozónak, aki a gazdasági teljesítményeknek tökéletesen ellentmondva a forint árfolyamának művi erősítését forszírozza.

Az euró-csatlakozással kapcsolatosan Surányi kifejtette, hogy ha a monetáris politika karaktere nem változik, akkor "sokkal előbb lesz Magyarország - persze egyoldalúan - az euró-zónában, mint bárki gondolná, teljesen függetlenül attól, hogy mi a döntéshozók szándéka". Ezt azzal indokolta az MNB volt elnöke, hogy már most is egyre kevésbé számít, hogy mit csinál az MNB, egyre kevésbé a forintmozgások határozzák meg a piaci szereplők cselekvéseit.

Surányi hisz abban, hogy ha nem egyoldalúan, de facto következik be az euró-zónához való csatlakozásunk, akkor mire a hivatalos csatlakozás esedékessé válik, a monetáris unió szabályrendszere darabjaira hullik szét azért, mert véleménye szerint alkalmatlan a megfelelő gazdaságpolitikai keretek kialakítására, főként a felzárkózó országok számára. Surányi szerint az élet majd kikényszeríti, hogy átírják a szabályokat.